A kötet a parlamentáris politikai berendezkedés érvényesülését vizsgálja a 19-20. századi Magyarországon, valamint elemzi a parlament helyét és szerepét, áttekinti a legfontosabb parlamenti funkciókat, illetve azok hazai érvényesülését. A parlamentek belső működésének és szervezeti felépítésének tárgyalása után történetiségében tekinti át a magyar parlament belső működési és szervezeti rendjét, természetesen a külső intézményi, politikai környezetbe ágyazottan.

Bevezető
Parlament és parlamentarizmus Magyarországon
Mi a parlamentarizmus? A parlamentáris politikai berendezkedés érvényesülése Magyarországon
A demokratikus legitimáció elve
A kormányzati felelősség kérdése
A többségi elv értelmezése
A parlamenti váltógazdálkodás
A föderatív, dualisztikus államberendezkedés mint kizáró ok
A parlament a politikai rendszerben
A parlament-kormány viszonyrendszer
Elméleti keretek
Parlament-kormány viszony az egyes korszakokban
Az államfő viszonya a parlamenthez
A miniszterelnök, miniszterek személyének kiválasztása
A parlament felosztása, elnapolása
A törvénykezdeményezés joga
Vétójog, előszentesítési jog
Kül- és hadügyek
A parlamenti funkciók érvényesülése
Törvényalkotó funkció
A végrehajtó hatalmat ellenőrző funkció
Igazságszolgáltató funkció
A parlamentarizmus megítélése
A parlament belső alkotmánya
A parlamenti jog
A házszabályok fogalma, jelentősége, célja és tárgya
Az írott ügyrend kialakulása, a házszabályok története
A házszabályok megalkotása, módosítása, felfüggesztése
Az alkotmány és a házszabályok
A parlamenti eljárást befolyásoló egyéb tényezők

A házszabályok jogforrási jellege
A házszabályok megsértése
Az újkori magyar parlament működési és szervezeti rendje
A parlamenti házszabályok fejlődése
A kezdetek
A parlamenti működés üzemszerűvé válása
Az obstukció időszaka
A magyar parlament újjáéledése, a Horthy-korszak házszabályainak változásai
A "demokratikus intermezzo" korszakának parlamenti működése
A parlamentarizmus tetszhalála - a kommunista diktatúra időszaka
A demokratikus parlamentarizmus időszaka (1990-2002)
A szakbizottsági rendszer kialakulása, a bizottsági-plénum viszonyrendszer
A törvény-előkészítés folyamatának alakulása a dualizmusban, a szakbizottsági rendszer létrejötte
A bizottságok súlyának növekedése, az "angol-magyar" rendszer
A bizottságok szerepe a kommunizmus időszakában
Bizottság-plénum viszony a demokratikus parlamentarizmus körülményei között
A legfontosabb képviselői jogintézmények
A beszédidő szabályozása
A képviselői önálló indítványok
A módosító indítványok
Az interpellációs jog
A frankciójogok megjelenése és térhódítása a magyar parlamentben, képviselői jogok a rendszerváltás után
A frakciójogok hiánya - a pártfegyelem kérdése
A frakciójogok megjelenése
A frakciójogok szabályai és az ezzel kapcsolatos problémák
A frakciójogok térhódítását kísérő viták
Frakciójogok az egyes intézmények területén
Összegzés
A fegyelmi jog
A parlamenti rend megzavarása
Az igazolatlan hiányzások szankcionálása
Fegyelmi ügyek a XX. századi magyar parlamentben
Tárgymutató

Oldalszám: 349

Kiadási év: 2002