Mi közük a szerzeteseknek a gasztronómiához? Több, mint gondolnánk. A kora középkor óta szigorú szabályok szerint, olyan egészségesen étkeznek, hogy azt egy fitneszguru is megirigyelhetné, de szabályaik szerint nemcsak a test, hanem a szellem és lélek épségét is szolgálják. Készítenek bort, sört és gyógyító likőröket, kertjeikben a zöldségek és gyümölcsök mellett megterem sokféle fűszer- és gyógynövény, asztalukra olykor ünnepi finomságok, olykor – gyakrabban – böjti eledelek kerülnek. Az ő közvetítésükkel jutott el sok növényfajta és étel- vagy italkészítési eljárás Európa egyik végéből a másikba. A szakács testvérek az idők során nemcsak a kisebb-nagyobb közösségre, hanem szegények és betegek ezreire is főztek. Könyvtárak, levéltárak ritka kincsei a kolostorokban írt és használt szakácskönyvek, régi számadáskönyvek, konyhakönyvek. Érdemes hát odatelepednünk a szerzetesek asztalához.

Tartalom

De kik is a szerzetesek?
Fogadalom és hivatás
Hol és hogyan élnek?
A szerzetesi regula és az étkezés
A refektórium
A mindennapi kenyér
„Üdvösséges ostya, ki megnyitod a menny ajtaját...”
Hogyan készül az ostya?
„Lesz a színbor Krisztus vére...”
A magyarrá lett szürkebarát
Dom Pérignon, a pezsgő atyja
A füredi savanyúvíz
A barátok folyékony aranya
A Nap Harmata és más gyógyitalok
Fűben-fában orvosság
Jószagú aprószentek: a fűszerkert kincsei
A veteményes százféle ajándéka
Gyümölcstermő Paradicsomok
Nappalainkat megédesítik, éjjeleinket megvilágítják
„Én nem az ökröknek és birkáknak vagyok a pásztora...”
Két fontos böjti táplálék: hal
...és olaj
Szerzetesi szakácskönyvek
Számadáskönyvek, konyhakönyvek
Néhány érdekes recept
A csíki Szakács Könyvecskéből
A Szakács-Mesterségnek rövid leírásából
Simái Kristóf szakácskönyvéből
Vogl Gáspár kéziratából, menzai főzelékek
Felhasznált irodalom

Oldalszám: 111

Kiadási év: 2017