A 18-19. század fordulójának magyar vallásos irodalma meglehetősen feltáratlan, pedig nélküle nem rajzolhatunk teljes képet sem a kor literatúrájáról, sem a felvilágosodás magyarországi megjelenéséről és recepciójáról. Ez a könyv azzal a műfajjal - a prédikációval - foglalkozik, amely még a vallásos irodalmon belül is mostohagyermeknek számít. A prédikáció pontosan ebben a korban kezdett kikopni a kanonizált irodalom világából. A mű alapvető kérdése, hogy mennyiben hagyományos és mennyiben változó műfaj a prédikáció a felvilágosodás korában. Törekszik bemutatni, hogy az "átlagos" templomba járó hívőkhöz papjaik által milyen interpretációban jutottak el a különböző korabeli nézetek, vélemények, szellemi áramlatok. A prédikációk formai, tartalmi, stilisztikai jellegzetességei mellett azt is megvizsgálja, hogy a megváltozott eszmei környezet hogyan hatott a szentbeszédekre, hogyan alakult polémikus hangjuk, milyen társadalmi és politikai nézetek érhetők tetten a szövegekben, illetve hogy milyen teológiai hangsúlyeltolódások figyelhetők meg bennük, különös tekintettel a katolikusok és a más felekezetűek viszonyulására. Ez a könyv több év munkája, sok ezer korabeli nyomtatott és kéziratos prédikáció áttanulmányozása után született meg. A hatalmas forrásanyag, térben, időben, gondolkodásban, műveltségben, stílusban és a célközönség megszólításában a legeltérőbb jelenségeket hordozza, ezért a mű igyekszik a legjellemzőbb, a legalapvetőbb tendenciákat kimutatni, a legfontosabb sajátságokra felhívni a figyelmet. Tágítja a prédikáció-történeti kutatásokat, amelyek eddig jobbára a barokk kor végéig tartottak, egyben tovább árnyalja a hazai felvilágosodás-kutatás eredményeit. A korabeli szentbeszédek felmérhetetlenül gazdag forrásértékkel rendelkeznek a történeti és helytörténeti, filozófiai, szociológiai, néprajzi, kultúrtörténeti, vallásfilozófiai, dogmafejlődési, életmód-történeti és egyéb tudományos kutatások számára. E munka nem titkolt célja, hogy - akár viták, kiegészítések, újabb kutatások árán - egy hosszú folyamat elindítója legyen. Remélhetőleg mind a szakmabeliek, mind az érdeklődő olvasók haszonnal forgathatják. 

Tartalom:

Bevezetés és kutatástörténet 

I. A katolikus prédikáció helyzete a felvilágosodás korában 

1. Az időhatárok

2. A szerzők

3. A prédikációk helyszíne és célközönsége

4. A prédikációk időtartama

5. A prédikációk külső formája és felépítése

6. A beszédek műfaja és tartalma

7. A prédikációk forrásai

A Biblia

Egyházatyák, pápák, zsinatok

Pogány bölcselők, történetírók és költők

Egyéb források

Történetileg megbízhatatlan, legendás egyházi források

8. A beszédek szónoki eszközei 

II. A prédikációk és a felvilágosodás kapcsolata 

1. A felvilágosodás negatív recepciója. Az ellenfelek véleményei, vádaskodásai. és azok cáfolata

2. Filozófusok, eszmerendszerek felbukkanása a prédikációkban

3. A keresztények erkölcsének és mentalitásának megváltozása

4. Reakció a korszellem megváltozására 

5. A szerzetesrendek

6. A tudományok, a hit és az értelem kapcsolata

7. A természettörvény

8. A "mételyes könyvek"

9. Az oktatás és a nevelés kérdése a prédikációkban

10. A felvilágosodás-kori prédikációk teológiai sajátságai

11. A másvallásúakhoz való viszony, az ökumenizmus kérdése

12. A prédikációk társadalomfelfogása

13. Politikai-történelmi aktualizálások

Összegzés és kitekintés 

Szöveggyűjtemény 

Rövidítések 

Hely- és névmutató

Oldalszám: 330

Kiadási év: 2013