Az Esztétikai kultúra 1913-ban jelent meg Lukács esszéinek második, válogatott gyűjteményeként, és olyan esszéket tartalmaz, melyek részben a kritikus Lukácsot, részben már a művészetfilozófust állítják előtérbe. A fiatal Lukács esszéi mindig is a filozófus útkeresésének dokumentumai, összetartó erőt az esszékötetnek épp a szerző állandóan megújuló kísérletei kölcsönöznek. Az a tény, hogy Lukács a képzőművészettel éppúgy foglalkozik, mint például Thomas Mann regényével, arra utal, hogy a szerző szenvedélyesen keresi azt a középpontot, amelyből művészetfilozófiai kísérletei meghatározott univerzummá formálhatók. Az 1910-es években Lukács az egymással olykor élesen ellentétes kritikai és filozófiai attitűdöket egyszerre vagy éppen egymás után próbálja ki, s bár ebből homogén elméleti rendszer nem születhetett, tanulmányai reprezentatív módon tükrözik a századelő szinte valamennyi művészetfilozófiai kísérletét.

Tartalom

"Arról a bizonyos homályosságról" (Előszó)
Esztétikai kultúra
Az utak elváltak
August Strindberg hatvanadik születése napján
Ady Endre
Jób Dániel novellái
Jegyzetek Szélpál Margitról
Thomas Mann második regénye
Der Weg ins Freie (Arthur Schnitzler regénye)
Pontoppidan novellái
Függelék
Babits Mihály: A lélek és a formák
Lukács György: Arról a bizonyos homályosságról. Válasz Babits Mihálynak
Utószó
Hévizi Ottó: Az identifikáció kísérletei

Oldalszám: 127

Kiadási év: 1998