Gyenge Zoltán tematikailag folytatja előző könyvét, számos tekintetben azonban el is tér tőle: a kötet a félistenek, héroszok és az emberek világába enged betekintést. Ismert és kevésbé ismert mítoszok kerülnek új megvilágításba, legyen szó Oidipuszról, Héraklészről, Elektráról és a Tantalidák vétkéről, Médeiáról, vagy akár a trójai háborúról, az aranygyapjú legendájáról. Az elemzések az első részben megszokott módon zajlanak: a történeti leírásokat mitológiaelméleti kutatásokkal veti össze, hozzá gazdag képanyagot társít a művészettörténet nagy korszakainak kontextusába helyezve. Erre épül a filozófiai és eszmetörténeti elemzés, valamint a szóbeliség képi reprezentációjának kérdése. Az esszészerű forma, teret hagyva a szabad asszociációnak, a filozófiai horizont kiszélesítésének, valamint az ikonológiai és ikonográfiái elvek alkotó szellemű használata teszik élvezetessé a szöveget, melyet az első kötetben lefektetett alapelv vezérel: az önkény és a tévedés jogát fenntartva hív gondolkodásra.

Tartalom

A BEVEZETÉS FOLYTATÁSA
1. PARRHASZIOSZ FÜGGÖNYE
2. A SORSSZERŰSÉG MÍTOSZA - OIDIPUSZ ÉS A LABDAKIDÁK
3. A BÁTORSÁG MÍTOSZA - HÉRAKLÉSZ
4. A BOSSZÚ MÍTOSZA - ORESZTÉSZ ÉS A TANTALIDÁK
5. A SZÉP MÍTOSZA - PARISZ ÉS HELENÉ
6. AZ ÉSZ MÍTOSZA - ODÜSSZEUSZ
7. A BOSSZÚ MÍTOSZA - MÉDEIA
ÓMEGA - ÉS TÉNYLEG

Oldalszám: 276

Kiadási év: 2016