Nincs termék a kosárban!
Alig telt el fél évezred a kereszténység korai történetében, amikor Itáliában is jelentkezett egy férfi, aki társaival élet-, ima- és munkaközösséget alapított. Ez a férfi a Nursiából származó Szent Benedek volt. Életük középpontjában a naponta többszöri imádság és a munka állt. Jelmondatukat jól ismerjük: Istent keresni imádságban és munkában!
Ebből a szerzetesközösségből vált ki Szent Róbert, Molesme apátja, aki 1098-ban alapította Citeaux-t, a ciszterciek férfiágának első apátságát. 1113-ban a nemesi származású Clairvaux-i Szent Bemát több társával együtt jelentkezett, hogy Szent Benedek életeszményét szigorúbban megtartsák. Szent Bernát egyéniségének köszönhető, hogy a Ciszterci Rend nagyon hamar népszerűvé vált egész Európában, így Magyarországon is.
Jelen kötet célja a Rend közép-európai történetének sokoldalú feltárása, az alapítás korától kezdve egészen a közelmúlt hitvalló hőseinek bemutatásáig. Az egymásba kapcsolódó teológia-, irodalom-, művészet-, művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányokból bepillantást nyerhet az olvasó mindabba, amivel a ciszterci szerzetesek a térség lelkiségéhez, művelődéséhez, épített és tárgyi örökségéhez maradandó módon hozzájárultak, napjainkig hozzájárulnak.
A kiadvány részét képezi annak a sorozatnak, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Művelődéstörténeti Műhelye indított Rendtörténeti konferenciák címmel 2002-ben. A kötet szerzői neves hazai és külföldi szakemberek, doktori iskolai hallgatók és tudós szerzetesek, akiknek a PPKE BTK Történettudományi Intézete és a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja által Piliscsabán, 2005. november 6-án és 7-én rendezett tudományos konferencián elhangozott előadásait most szerkesztett formában, gazdag képanyaggal bővítve veheti kézbe az olvasó.
Tartalom
KILIÁN ISTVÁN: Előszó
A CISZTERCI LELKISÉG MÚLTJA ÉS JELENE
BÁN Elizeus OCist: Mit jelent számomra a „ciszterci lelkiség”?
SZATHMÁRY Ágnes OCist: Monasztikus élet a ciszterci nővérek érdi Regina Mundi monostorában
HORVÁTH Olga OCist: Hogyan mutatkozott meg Isten hűsége a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Házának fél évszázados élettörténetében?
ZAKAR Ferenc Polikárp OCist: A rendi konstitúció változásai
A CISZTERCIEK ÉS AZ IRODALOM
BERZEVICZY Klára: XV. századi német nyelvű, természettudományi témájú kézirat a bronnbachi apátságból (Taubertal, Németország)
KORONDI Ágnes: A Szent Bernát-i lelkiség a késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexirodalom elmélkedéseinek tükrében
SZELESTEI N. László: Szent Bernát hatása a magyar irodalomra
MACZÁK Ibolya: Az igazság burkolatai. A laktációs csoda metaforáinak értelmezési lehetőségeiről
SZABÓ Péter: Jézus szenvedéskultusza. Szent Bernát nézeteinek recepciója a XVII. századi Magyarországon
MEDGYESY-SCHMIKLI Norbert: Ciszterci hivatkozású himnuszok Kájoni János latin–magyar versgyűjteményében
KILIÁN István: Ágoston Julián, a közélet katolikus költője
A CISZTERCI REND HATÁSA A MÛVÉSZETEKRE
VALTER Ilona: A középkori magyar ciszterci monostorok alaprajzi és építészeti sajátosságai
SZAKÁCS Béla Zsolt: Megjegyzések korai ciszterci templomaink szentélyformáihoz
SZERENCSÉS Róbert: A Ciszterci Rend kerengõépítkezései az első alapítások idejéből
BÉRCZI Bernát OCist: A középkori zirci apátság romjai és rekonstrukciója
LASZLOVSZKY József: Ciszterci vagy pálos? A Pomáz-Nagykovácsi-pusztán található középkori épületmaradványok azonosítása
VARGA Imre Kapisztrán OFM: „Novum formale monasterium”. A pilisi ciszterci műhely és a második esztergomi ferences kolostor és templom
SZILÁRDFY Zoltán: Szent Bernát és a Szűzanya Gottfried Bernhard Göz művészetében
URBACH Zsuzsa: Lactatio Sancti Bernardi. Az esztergomi Keresztény Múzeum egy reneszánsz képe
JERNYEI KISS János: A zirci ciszterci templom XVIII. századi liturgikus tere
LÉKAI-H. P. Jusztin OCist: A zirci apátsági templom restaurálása
A CISZTERCI REND SZEREPE A KÁRPÁT-MEDENCE ELMÚLT 800 ÉVÉBEN
Középkori kolostorok világa
DEÁK Viktória Hedvig OP: A Ciszterci Rend és a domonkosok kezdeti kapcsolatai Vajon a ciszterciek voltak-e az elsõ domonkosok?
HERVAY Levente OCist: Ciszterciek a középkori Magyarországon
FERENCZI László: Észrevételek a topuszkói (toplicai) ciszterci apátság birtokstruktúrájával kapcsolatban
Ciszterciek újjáéledése
SIPTÁR Dániel: A ciszterciek XVII-XVIII. századi visszatérése Magyarországra
BADÁL Ede Álmos OCist: A zirci apátság újjáélesztése a XVIII. században
FORGÓ András: Ciszterci elöljárók és a XVIII. századi magyar országgyűlés
FÖLDVÁRI Sándor: Az egri ciszterci gimnázium szerepe Kárpátalja szellemi életében a XVIII. században
GAPSKI, Henryk: A Ciszterci Rend közép-kelet-európai elterjedése az újkorban (XVI–XVIII. század). Állandóság és változás
A viharos XX. század
MOZSGAI József Tádé OCist: Ciszterci lelkészségek története Magyarországon
ERDÕS László: Emlékezés Hagyó-Kovács Gyulára, a zirci apátság előszállási jószágkormányzójára
SPANNENBERGER Norbert: Katolikus elitnevelés és rendi társadalompolitika. A Foederatio Emericana és a ciszterciek
CSESZKA Éva: Kassa László Lehel Ocist és társa pere
SULYOK Ignác OCist: Ciszterciek Kunszentmártonban
SOÓS Viktor Attila: A szentgotthárdi ciszterci szerzetesek feloszlatása 1950-ben
MEZEY András: A ciszterciek az 1961-es üldözési hullám idején – egy persorozat és annak háttere
BARTUSZ-DOBOSI László: Sajtótörténeti áttekintés – különös tekintettel a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának diáklapjaira. 300 éves a magyar sajtó
VÁRNAGY Elemér: Kühn Szaniszló pedagógiája diákszemmel – utólag
HETÉNY János: Endrédy Vendel apát és a ciszterciek, ahogy én megismertem őket
MÓSER Zoltán: Ha megérint egy álom. (Kiállításmegnyító)
Személynévmutató
Helynévmutató
Oldalszám: 495
Kiadási év: 2009