A tanulmánykötet hazai és külföldi szerzői - Gyáni Gábor, Kontler László, Mester Béla, Rácz Sándor, Miru György, Babarczy Eszter, Balog Iván, Kecskeméti Károly, Kende Tamás, Dénes Iván Zoltán, Gergely András, Mészáros András, Hatos Pál, Egry Gábor, Ábrahám Barna, Trencsényi Balázs és Sorin Antohi - számára a kánonok az intézményesített nemzeti történettudomány (irodalomtörténet, filozófiatörténet, régiótörténet) elbeszéléseinek témáit, módszereit, cselekményformálásait, ideológiai vonatkoztatásait, szerkesztésmódjait, műfajait, érvelési típusait és retorikáit jelentik. Azokat, amelyek mint szakszerűséget tudományként meghatározó értékelési és szocializációs minták, valamint kritériumok magától értetődőnek tekintett elbeszélésekben, elsajátított készségekként hagyományozódnak át nemzedékről nemzedékre, és amelyekkel szemben lépnek színre a rivális koncepciók. Magyar történetírás alatt pedig a 19-20. századi magyar nyelvű, a történelmi Magyarországra vonatkozó történettudományi, irodalomtörténeti, filozófiatörténeti és régiótörténeti mesternarratívákat értenek, amelyeket felülírnak az összehasonlító kutatások és elbeszélések. A könyv egységei (Kánonok, Ellenkánonok - alternatív kánonok, Mesterelbeszélések és Regionalizmus - összehasonlítás), nem tévedhetetlen rendszeralkotó, a nagy kirakós játék végső megoldását kereső és megtaláló, s annak jegyében mindent besoroló iskolamesterek cáfolhatatlan kinyilatkoztatásait tartalmazzák, hanem olyan egymásra figyelő és egymással civilizált diskurzust folytató kutatók cáfolható, viták tárgyát képező historiográfiai értelmezéseit, akik az elméleti, a szak- és az interdiszciplináris irodalom vitáihoz, tanulságaihoz és módszertani javaslataihoz megalapozott, autonóm és kritikus módon viszonyulnak.

Tartalom

Bevezetés
Kánonképzés
GYÁNIGÁBOR: Kánon, ellenkánon és politikai megfelelés
KONTLER LÁSZLÓ: Győztes kánon - vesztes kánon. Rehabilitált kánon?
MESTER BÉLA: Adalékok a magyar filozófiatörténeti kánonképzés kialakulásához
RÁCZ SÁNDOR: A nemzeti történelem dekanonizációja és a politikai közösség rekonstrukciója
Ellenkánon - alternatív kánon
MIRU GYÖRGY: Pozitivizmus, prezentizmus, kánonrombolás - Schvarcz Gyula történetírása
BABARCZY ESZTER: Háború után
BALOG IVÁN: Hajnal István alternatív kánonja
KECSKEMÉTI KÁROLY: Felejtés-kánonok
KENDE TAMÁS: Párttörténet: kritika és program
Mesterelbeszélések
DÉNES IVÁN ZOLTÁN: A magyar nemzet története és a Magyar történet kánonjai
GERGELY ANDRÁS: Kísérlet mesterelbeszélés megalkotására: a „tízkötetes” Magyarország története
MÉSZÁROS ANDRÁS: Lehetséges-e a magyar filozófia történetének „szinoptikus szemlélete”?
HATOS PÁL: Nyugatról Keletre? A köztes lét bukásai Szekfű Gyula történeti narratíváiban
REGIONALIZMUS - ÖSSZEHASONLÍTÁS
EGRYGÁBOR: Lehet-e története az erdélyi és felvidéki szellemnek? Regionális képzetek és regionális történetek a magyar történetírásban
ÁBRAHÁM BARNA: Vármegye, Szlovákföld, Hungaria, Szlávia. Kanonizált nemzeti terek a szlovák nemzetté válás évszázadában
TRENCSÉNYI BALÁZS ÉS SORIN ANTOHI: A kelet-közép-európai anti modern ista politikai diskurzus sajátosságai
Szerzőink
Névmutató

Oldalszám: 335

Kiadási év: 2015