„Előfordulhat, hogy egy szép szellem értelmének és eszének használatát bűnös módon elhanyagolja…, az mégsem lehetséges, hogy egy szellem a megismerés valamennyi szépségére és finomságára születésétől fogva érzéketlen.” Baumgarten (1714-1762) klasszikus esztétikája – az érzékiség emancipációja – először dolgozza ki a tudományétól különböző művészi megismerés elméletét.

Tartalom

Felhívás sétára (Bacsó Béla)
Prolegomena
Első rész: Elméleti esztétika
Heurisztika
A megismerés képessége
Természetes esztétika
Esztétikai gyakorlat
Az esztétikai tanok rendszere
Az esztétikai igazság
z esztétikai hamisság
Az esztétikai valószínűség
A feltétlen esztétikai törekvés az igazságra
A tárgyához igazodó törekvés az igazságra
Az igezságra irányuló költői törekvés
Utószó (V. Horváth Károly)
Az Aesthetica szöveghagyománya
Az Aesthetica uralkodó értelmezési hagyománya
Kísérlet az Aesthetica rekonstruálására
Az alsóbb megismerőképességek elmélete, mint esztétikai ismeretpszichológia
Az ésszel analóg képesség és az esztétikai gondolkodás művészete
Az esztétika mint instrumentális tudomány
Az esztétika mint a szabad művészet elmélete
Az esztétika mint a szépen gondolkodás művészete
Az Aesthetica poétiki-retorikai koncepciója
Összefoglalás
Az idézett művek fordítói
Válogatott bibliográfia
Latin terminusok magyarul
Névmutató
Fogalommutató

Oldalszám: 161

Kiadási év: 1999