Nincs termék a kosárban!
Dedikált példány!
A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyűlés alakuló ülésére készült. Elsősorban az Országgyűlés tagjainak, különösen a most először megválasztott képviselőknek a parlamenti munkáját szeretné elősegíteni azzal, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatait is számba véve, rendszerezett formában átfogó ismereteket nyújt a Magyar Országgyűlés szervezetéről, feladatairól és működéséről.
2006-ban a kötet első kiadása mást és többet is kívánt nyújtani a hagyományos parlamenti kézikönyvnél. Nemcsak azt mutatta be, hogy miként szabályozza az Alkotmány és a Házszabály az Országgyűlést, hanem azt is, valójában hogyan működik.
A könyv kedvező fogadtatása a szerkesztőt és a szerzőket is arra ösztönözte, hogy az újabb kiadásokban mind teljesebb képet adjanak az Országgyűlés sokrétű tevékenységéről, intézményeiről, működésének módjáról, és ahol lehet, érzékeltessék a parlamenti politizálás formáit és eszközeit is.
Kötetünk új, átdolgozott és bővített kiadásával reméljük sikerült jól hasznosítható ismereteket nyújtani mindenekelőtt a képviselőknek, továbbá az Ország-gyűléssel kapcsolatban álló szervek vezetőinek és munkatársainak, a parlamentet kutató és oktató intézményeknek, a diákoknak és minden olvasónak, aki behatóbban érdeklődik a parlament munkája iránt.
Tartalom
BEVEZETES
Az Országház
I. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELOK MEGVALASZTASA
II. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULASA
Kormányalakítás
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI
Az Országgyűlés elnöke
Az Országgyűlés alelnökei
Alelnöki értekezlet
Az Országgyűlés jegyzői
A korelnök és a korjegyzők
A HÁZBIZOTTSÁG
A Házbizottság feladatai
A Házbizottság működése
A BIZOTTSÁGOK
Az állandó bizottságok
Az ideiglenes bizottságok
Eseti bizottságok
Vizsgálóbizottságok
Egyéb bizottságok
A bizottsági elnökök értekezlete
A bizottságok működése
A FRAKCIÓK (KÉPVISELŐCSOPORTOK)
A frakciók szerepe
A frakciók megalakítása és megszűnésük
Kormánypárti és ellenzéki frakciók
Frakciók 1990-től 2010-ig
A frakciókés vezetőik feladata, jogosultságai
A frakciók szervezete és működése
A csoportok
A független képviselők
A KÉPVISELŐK
A képviselők jogállása
A képviselők megbízatásának kezdete és megszűnése
A képviselők tájékoztatását elősegítő jogok
Mentelmi jog
Összeférhetetlenség
Vagyonnyilatkozat-tételi és egyéb bejelentési kötelezettség
A képviselők javadalmazása
A képviselők tiszteletdíja és költségtérítése 1990-2009
A képviselők javadalmazása 2010-től
A képviselők egyéb juttatásai
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek tiszteletdíja
Néhány adat a képviselőkről
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Az Országgyűlési Könyvtár
SAJÁTOS „ SZER VEZETI FORMÁK"
Média-közalapítványok és az MTI Rt
Testületek (Fórum, Tanács)
AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
A TÖRVÉNYALKOTÁS
Az Országgyűlés alkotmányozó hatalom
A törvényalkotás jelentősége
A kétharmados (minősített többséget igénylő) törvények
A törvényalkotás folyamata
A költségvetési törvény jelentősége és sajátos tárgyalási rendje
A Költségvetési Tanács
A zárszámadási törvényjavaslat tárgyalása
Törvényalkotás kivételes eljárásban
A kormány meghatározó szerepe a törvényalkotásban
A képviselők törvénykezdeményezése
A frakciók szerepe a törvényalkotásban
A törvényalkotó munka összehangolása a frakciókban
A kormánypárti képviselők, frakciók szerepe a törvényalkotásban
Az ellenzéki képviselők, frakciók szerepe a törvényalkotásban
A bizottságok szerepe a törvényalkotásban
Az Alkotmányügyi bizottság szerepe a tömény alkotásban
A köztársasági elnök szerepe a törvényalkotásban
A törvények alkotmánybírósági vizsgálata
Országgyűlési határozat
Jogi iránymutatások
A KORMÁNY ELLENŐRZÉSE
A parlamentnek felelős kormány - a kormány ellenőrzése
A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás
Ellenőrzés a plenáris ülésen
Beszámolók, jelentések
A politikai vita
Interpelláció, kérdés, azonnali kérdés
Napirenden kívüli felszólalás
A miniszterelnök és a miniszterek napirend előtti felszólalása
Ellenőrzés a bizottságokban
Az Országgyűlés ellenőrző szervei
Az Állami Számvevőszék
Az országgyűlési biztosok
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZEMÉLYI DÖNTÉSEI - A VEZETŐ KÖZJOGI TISZTSÉGVISELŐK MEGVÁLASZTÁSA
A jelölés és a bizottsági meghallgatás
A választás
Az eskütétel
A megbízatási idő
Egyéb hatáskörök
IV. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÁZSZABÁLYA
A Házszabály jelentősége
Az 1994-es Házszabály megszületése és módosításai
A Házszabály szerkezete
A Házszabály és az Alkotmánybíróság
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE
Az Országgyűlés megbízatási ideje
Ciklusváltás
Az Országgyűlés ülésszakai, ülései
Az Országgyűlés ülésezési rendje
Az ünnepi ülés (megemlékezések)
Az Országgyűlés tanácskozási rendje
Az indítványok
A viták
A felszólalási és a tárgyalási időkeretek
Ügyrendi javaslatok (felszólalás)
A határozathozatal
A határozatképesség
A szavazás módjai
A minősített többséget igénylő döntések
A szavazások gyakorisága
Tárgyalás (határozathozatal) Házszabálytól eltéréssel
Az ülés vezetése
Kivonulás az ülésről
A jegyzőkönyv
Az Országgyűlés ülésrendje
A frakciók közötti „ többpárti" tárgyalások - politikai megállapodások
AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖLTSÉGVETÉSE
A hivatali kiadások
A hivatali bevételek
AZ ELEKTRONIKUS PARLAMENT
V. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYILVÁNOSSÁGA - CIVIL KAPCSOLATOK
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÍL VÁNOSSÁGA
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A CIVIL TÁRSADALOM
Az Országgyűlés kapcsolatai a civil szervezetekkel
Az Országgyűlés fiataloknak szóló programjai
A lobbizás
A népszavazás, népi kezdeményezés és az Országgyűlés
A petíciók és a panaszok
VI. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI ÉS EURÓPAI UNIÓS TEVÉKENYSÉGE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI, SZEREPE A KÜLPOLITIKÁBAN
A nemzetközi kapcsolatok alakítása a törvényhozás révén
Alkotmányos keretek
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás az Országgyűlés gyakorlatában
Alapszerződések
Csatlakozás az Európai Unióhoz, a Lisszaboni Szerződés
Politikai nyilatkozatok
A külpolitika parlamenti ellenőrzése
Az Országgyűlés két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatai
Az Országgyűlés kétoldalú kapcsolatai
Az Országgyűlés többoldalú kapcsolatai
Az Országgyűlés részvétele az Interparlamentáris Unió tevékenységében
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése
Az Országgyűlés részvétele más interparlamentáris szervezetekben
Nemzetközi konferenciák, találkozók
A NA TO és az Országgyűlés kapcsolatai
A NATO-csatlakozás
A NATO Parlamenti Közgyűlés
A bizottságok szerepe a NATO-integrációban
NATO Tájékoztató Központ
A külföldi államfők és a nemzetközi szervezetek vezetőinek felszólalása az Országgyűlés ülésén
Az Országgyűlés tevékenysége a határon túli magyarsággal kapcsolatban
Az Országgyűlés elnökének nemzetközi szerepe
A bizottságok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban
Az Országgyűlés Hivatalának szerepe a nemzetközi kapcsolatokban
AZ ORSZÁGGYŰLÉS EURÓPAI UNIÓS FELADATAI
Egyeztetési eljárás (közreműködés az uniós jogalkotásban)
A Lisszaboni Szerződés által biztosított új jogosultság, a szubszidiaritás-elv érvényesülésének vizsgálata
Jogharmonizáció a csatlakozás után
Az Országgyűlés ellenőrző szerepe az európai ügyekben
Az Országgyűlés kapcsolatai az Európai Parlamenttel és az Európai Parlament magyar képviselőivel
Az Országgyűlés kapcsolatai más tagállami parlamentekkel
Felkészülés Magyarország 2011-es EU-elnökségére
JEGYZETEK
FÜGGELÉK:
BIBLIOGRÁFIA AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL
(parlamentarizmusról) 1990-2010
A rendszerváltást követő korszak országgyűlései
1990. május 2-1994. április 7
1994. június 28-1998. március 16
1998. június 18-2002. február 26
2002. május 15-2006. március 8
2006. május 16-tól-2010. február 22
Ötéves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2-1995. május 2.)
Tízéves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2-2000. május 2.)
Tizenöt éves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2-2005. május 2.)
A három ciklus (1990-2002)
A négy ciklus (1990-2006)
Az öt ciklus (1990-2010)
Az Országgyűlés (alkotmányjogi és politológiai feldolgozások, ismertetések, bibliográfia)
Az Országgyűlés (parlamenti rendszer) reformja, tevékenységének javítása
Viták, koncepciók a második kamaráról (1988-tól)
Parlamentarizmus Magyarországon
Országház
Százéves az Országház (2002. október-november)
A bibliográfiában szereplő, rövidítve jelölt könyvek adatai
A 2010-ben megjelenő parlamenti kiadványok
ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK, ADATOK
VÁLASZTÁSOK
1. A parlamenti pártok választásokon elért eredményei 1990-2006
SZERVEZET
2. Az Országgyűlés elnökei és alelnökei 1990-2010
3. Az Országgyűlés jegyzői 1990-2010
4. Az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei 1990-2010
5. Az állandó bizottságok neveiben megjelenő feladatkörök 1990-2010
6. A frakciók vezetői 1990-2010
7. A pártok képviselőcsoportjai és a független képviselők 1990-2010 (létszámuk az alakuló ülésen és a ciklus végén)
8. Átülések, a képviselők fluktuációja 1990-2010
9. A frakciók működési kerete 1991-2009
10. Képviselők csoportjai 1990-2010
11. Új és régi képviselők száma és megoszlása ciklusonként 1990-2010
12. Mentelmi ügyek 1990-2010
13. Az országgyűlési képviselők és a tisztségviselők tiszteletdíja és költségtérítése1990-2010
14. Az Országgyűlés Hivatalának szervezeti felépítése
TÖRVÉNYALKOTÁS
15. Az Országgyűlés jogalkotása 1990-2010
16. A törvényalkotás folyamata
17. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása
18. Törvényalkotás kivételes eljárásban
19. Törvényjavaslatok kivételes eljárásban történő tárgyalására irányuló indítványok 1990-2010
20. Benyújtott törvényjavaslatok megoszlása benyújtók szerint 1990-2010
21. A köztársasági elnök szerepe a törvényalkotásban 1990-2010
22. Az Alkotmánybíróság által alkotmánysértőnek minősített törvények, illetve törvényi rendelkezések 1990-2010
PARLAMENTI ELLENŐRZÉS
23. Az Országgyűlésnek benyújtott és megtárgyalt jelentések, beszámolók megoszlása benyújtók szerint 1990-2010
24. A beszámolók elfogadásának szavazati arányai 1990-2009
25. A politikai viták megoszlása kezdeményezők szerint 1990-2010
26. A benyújtott és elhangzott interpellációk megoszlása benyújtók szerint 1990-2010
27. A benyújtott és elhangzott szóbeli kérdések megoszlása benyújtók szerint 1990-2010
28. A benyújtott és megválaszolt írásbeli kérdések megoszlása benyújtók szerint 1994-2010
29. A benyújtott és elhangzott azonnali kérdések megoszlása benyújtók szerint 1994-2010
30. A napirenden kívüli felszólalások megoszlása 1990-2010
31. Eseti bizottságok felállítására irányuló indítványok megoszlása 1990-2010
32. A vizsgálóbizottságok felállítására irányuló indítványok megoszlása 1990-2010
SZEMÉLYI DÖNTÉSEK-A VEZETŐ KÖZJOGI TISZTSÉGVISELŐK MEGVÁLASZTÁSA
33. Sikeres és sikertelen választások 1989-2010
MŰKÖDÉS
34. A képviselő-választás kitűzésétől a kormányalakításig terjedő időszak fontosabb dátumai 1990-2010
35. Az Országgyűlés és bizottságai munkarendje a 2009. évi őszi ülésszakon
36. A plenáris ülések tárgyalási ideje és megoszlása típusonként 1990-2010
37. A szavazások száma és megoszlása 1994-2010
38. Az Országgyűlés Hivatala kiadásainak alakulása 1990-2010
39. Az Országgyűlés honlapjának főoldala (www.parlament.hu)
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÍLVÁNOSSÁGA
40. Az Országgyűlés döntései népszavazásokról 1989-201
41. Az Országgyűlés döntései népi kezdeményezésekről 1990-201
Oldalszám: 387
Kiadási év: 2010