A Kárpát-medencében a hagyományos lakodalmak jól ismert tisztségviselője a vőfély, aki verses rigmusokkal irányítja a lakodalom menetét, vezeti és szórakoztatja a násznépet. Szövegeiket vőfélykönyvek: kéziratos füzetek vagy olcsó ponyvanyomtatványok őrzik. A vőfélyversek több szempontból is átmeneti jellegűek, ezért a néprajz, a folklorisztika és az irodalomtörténet érdeklődésére egyaránt számot tartanak. A közköltészet és nép-költészet, szóbeliség és írásbeliség határán, a nyomtatott füzetek és népi kéziratok közegében élő szöveghagyomány ezer szállal kötődik a 16—18. századi kollégiumi diákköltészet és a kéziratos énekeskönyvek világához.
Ez a kötet a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában található 19. századi népi kéziratok alapján mutatja be a vőfélykönyvek első korszakának közel másfél évszázados történetét, a műfaj kialakulásától kezdve az első világháborúval bezárólag. A vőfélyvers a műveltebb, írástudó társadalmi rétegek ünnepi köszöntőitől és mulatóverseitől örökölte témáit, stílusát, motívumait és szövegeinek egy részét. A nyomtatott írásbeliség, a kéziratos hagyomány és a szóbeliség hármas körforgásában a műfaj napjainkig fennmaradt, alkalmazkodva a lakodalmi szokások változásaihoz.
A könyv összefoglalja a téma kutatástörténetét, áttekinti a lakodalom forgatókönyvének és a vőfély szerepkörének változásait, és röviden kitér a szomszéd népek és hazai nemzetiségek lakodalmi költészetére is. A szövegelemzés számos tanulsággal szolgál a versek elterjedésére, változataik kialakulására, a kéziratos és nyomtatott vőfélykönyvek közötti kapcsolatokra vonatkozóan. A végén több mint kétszáz korabeli vőfélyvers olvasható, modernizált átiratban, részletes jegyzetekkel. így nemcsak a néprajzos és irodalomtörténész szakemberek, hanem a lakodalmi szokások iránt érdeklődők, és napjaink aktív vőfélyei, hagyományőrző közösségei is haszonnal forgathatják.

Tartalom

BEVEZETŐ
Fogalmak
Időhatárok
Források
Módszertan
Kutatástörténet
SZOKÁSKERET (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században)
Alkalom és rítus
Forgatókönyv
Tisztségviselők, a vőfély szerepe
NYOMTATÁS, KÉZIRAT, NÉPI ÍRÁSBELISÉG Ponyva nyomtatványok
Országos terjesztésű füzetek Helyi kiadványok A ponyvafüzetek tanulságai Kéziratos vőfélykönyvek
Pántzél János énekeskönyve (Kecskemét, 1839)
Kisgyőri kézirat (Kisgyőr, 1841-1843)
Deli Illés tanító vőfélykönyve (Alacska, 1866)
Lengyel Károly vőfélykönyve (Kisgyőr, 1880-1881)
Héti vőfélykönyv (Hét, 1890 körül)
Sárándi József vőfélykönyve (Ujcsanálos, 1894)
Taktabáji vőfélykönyv (Taktabáj, 1899-1905)
Bihari Lajos kéziratos gyűjteménye (Kisgyőr, 1909-1911)

Verses gyűjtemény. Kisgyőri szerzemények (Kisgyőr, 1913)

A vőfélykönyvek és a népi írásbeliség
SZÖVEGELEMZÉS
A közköltészet továbbélésének formái — szövegek, motívumok, toposzok Csúfolok
Vőfélyek csúfolódó vitája

Hazugságversek, lakodalmi mulattatok

Intő és oktató költészet

Lakodalmi köszöntőversek

Egyéb szövegtípusok

A közköltészettől örökölt stílus és poézis

Bibliai elemek

Antik mitológiai elemek

Verselés

Változatképződés, terjedés

ÖSSZEGZÉS
PÉLDATÁR

A szövegközlés módja

Vőfélyrigmusok
Lánykérés [1-3.]
Kézfogó, jegyváltás [4-6.]
Jelvények kikérése, bokrétaváltás [7-13.]
Hívogató versek [14-25.]
Agykikérés, ágyvitel [26—27.]
A menyasszony kikérése [28-48.]
Búcsúztatók [49-54.]
Esküvői versek [55-66.]
A menyasszony érkezése, befogadása [67-70.]
Nyoszolyóajándék, hérészesek [71-72.]
Menyasszonyfektetés, pártalevétel [73-85.]
Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők
Vacsoraköszöntő mulatóversek [86-92.]
Étkezési imák, asztali áldások [93-96.]
Tálalóversek [97-145.]
Bor-, pálinka- és pohárköszöntők [146-167.]
Lakodalmi mulatóversek [168-195.]
Adománykérő versek [196-210.]
Tánckezdő, táncra szólító versek [211-213.]
Egyéb szövegek [214-215.]
JEGYZETEK
SUMMARY
BIBLIOGRÁFIA
Forrásjegyzék
Irodalom
Szójegyzék
ILLUSZTRÁCIÓK

Oldalszám: 591

Kiadási év: 2015