
Nincs termék a kosárban!
Kötetünk olyan korszakba vezet, melyben az írás-olvasás képessége kevesek kiváltsága volt, s emiatt a művészetre a szokásosnál is több, az írást helyettesítő feladat hárult. Mind közül a világi hatalom reprezentációja bizonyult talán a legfontosabbnak: egy-egy épület, síremlék vagy ötvöstárgy gazdag kivitele, divatos stílusa a megrendelő nagyságát, társadalmi helyzetét tükrözte. Szintén jelentős szerep jutott a művészetnek az egyházi tanítások közvetítése és a megfelelő vallásos érzések felkeltése terén. A gótika jegyében fogant alkotások - legyen szó egy templom faragott kő részletéről, egy falfestmény építészeti keretéről vagy egy liturgikus tárgyról - azonos alakítási elvek szerint készültek, s ugyanazok a díszítő motívumok borítják a korszakban az illusztrált kéziratokat, az ötvösműveket és a kőfaragványokat egyaránt. Marosi Ernő a gótika magyarországi meghonosodásának és elterjedésének a 12. század végétől a 16. század első negyedéig terjedő történetét vizsgálva kísérletet tesz a művészet befogadásában megnyilvánuló társadalmi különbségek értelmezésére.
Stílusok - korszakok sorozat
Tartalom
Bevezetés
Kor vagy korszakok?
Gótikus művészetek
„ Csúcsíves stílus'' és gótikus építészet
„ Képzőművészetek "
A könyv és a rajz
A gótikus művészet Magyarország társadalmában
Az udvar: a királyi és az országos reprezentáció
Székesegyházak, kolostorok
Az ország bárói
A városok
A vidék és a falvak
Szószedet
Válogatott irodalom
Képjegyzék
A képek időrendje
Helységnévmutató
Névmutató
Oldalszám: 143
Kiadási év: 2008