Az Örvények fölé épülő harmónia két kötetében – interjúiban és személyes levelezésében – arról beszél, amiről tudós könyveiben alig esik szó: utazásairól, örök küzdelméről az idővel, az állami vagy múzeumi hatóságokkal, kutatásai anyagával. Levél-naplóit humor itatja át, gúny és öngúny; elbeszélésébe élvezetes anekdotákat fűz. Nagy művészeti és emberi élményei: találkozás a helyszínekkel, az eredetivel, felismerése a hamisnak, átélése annak, amit Goethe az idézett verssorban szó szerint így fogalmazott meg: a klasszikus ókor és a jelenkor "hangosabban és izgatóbban szólal meg együtt"."Az etruszk kultúrában – mondta egy interjúban – megtaláltam az alternatíváját a görög kultúrának, ami azt jelenti, hogy egy egyenértékű, de mégis más kultúra. Ez nekem egyre többet jelentett a diktatúrák idején, és természetesen ma is, hogy két különböző, de egyenértékű szellemi magatartás között lehet választani, sőt a szabadság korlátozása az, hogyha nincs alternatíva."

Tartalom

I. kötet Tudományban élni
A jegyzetekben használt rövidítések Előszó (Komoróczy Géza)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY INTERJÚI
Kerényi-kör, Stemma, Sziget, a társaság
Egzisztenciális tudomány
Szilágyi János György életinterjúja elé
Egzisztenciális tudomány. Litván György és Molnár Adrienne interjúja (2003)
A klasszikusok szép nyugodtan megvárják, amíg újra rájuk kerül a sor
Kincsek a pusztulás szélén. Fencsik Flóra interjúja (1966)
Halhatatlanok életveszélyben. Székely András interjúja (1985)
Etruszkok és maiak. Komoróczy Géza interjúja (2001)
Az etruszk kultúrában megtaláltam az alternatíváját a görög kultúrának: két különböző, de egyenértékű szellemi magatartás között lehet választani. Szénási Sándor interjúja (2001)
Igazán, komolyan csak ókortudománnyal érdemes foglalkozni. Déri Balázs interjúja (2002)
Ok eveztek, én pedig a kormányülésben Platónt olvastam nekik. Rényi Zsuzsanna interjúja (2002)
Tudomány és/vagy „tudomány”. Szilágyi János György jegyzete (2005) Élvezet és kötelesség. László Ferenc interjúja (2005)
Debrecenben nyugodtan lehetett dolgozni. Gesztelyi Tamás interjúja (2006)
Ezt bohóckodásnak tartom. Rádai Eszter interjúja (2008)
Egy tanárnak legfőbb feladata mesélni és átadni, amit tud. T. Szabó Csaba interjúja (2011)
Semmit sem tudunk Seusóról. Rádai Eszter interjúja (2014)
TANÚSÁGTÉTEL
Szilágyi János György: Alma Mater
Örkény István: Macska az esőben
Örkény István: Kereplő
Örkény István: Matematika
Örkény István: Szilveszter
Karinthy Ferenc: Szellemidézés
Devecseriné Huszár Klára: Krisztinavárosi madrigál
Dömötör Tekla: Táltosok Pest-Budán és környékén
Karinthy Márton: Epepe
Vajna Márta: Emlékezés Devecseri Gáborra, Szilágyi János Györgyre és baráti társaságukra. Kemény Aranka és Komáromi Csaba interjúja (2013)
Harmatta János: Két köszöntő
Lengyel László: Szilágyi János György paradigmái
Bóna István - Borzsák István - Marosi Ernő - Ritoók Zsigmond: Szilágyi János György (Magyar Tudományos Akadémia. Tagajánlások, 1995)
Cornelia Isler-Kerényi: Túl a klasszikuson - elfogulatlan pillantás az etruszk művészetre. Szilágyi János György monográfiája
Szabó Miklós: A vázakutató
Marosi Ernő: Az egész kulturális hagyományhoz való viszony. A művészet és Szilágyi János György a múzeumban
Somlyó György: Szilágyi
Török László: A művészettörténész írótáblája. Szilágyi János Györggyel az Antik Kiállításon
Nagy Árpád Miklós: Az Antik Gyűjtemény, 1947-1993
Radnóti Sándor: A múlt se pihen
Marosi Ernő: Legbölcsebb az Idő: Szilágyi János György köszöntése
Török László: Vallomások az emberi szellem egysége mellett
Steiger Kornél: Álarcos önarckép
Radnóti Sándor: A Mester. Szilágyi János György 95
Nagy Árpád Miklós: Sókratés Pannóniában: Szilágyi János György emlékezete
Kőrizs Imre: Örökpanoráma. Szilágyi János György halálára
Ács Pál: A múlandóság cáfolata
Ritoók Zsigmond: Nemcsak tudós volt
Kőszeg Ferenc: Halálaim: Szilágyi tanár úr
Komoróczy Géza: A Mértékadó

II. kötet Levélben többet
A jegyzetekben használt rövidítések
[Winnetoutól a Stemmáig] (1927-1942)
A levelek megerősítették azt a gyanúmat, hogy a fogolytáboron kívül is van élet (1942-1947)
Függelék
Horatinana - Mythologica - Varia
Ma délután a Forum Romanumon voltam (1948)
Várják a cikkemet a Studi Etruschi c. folyóiratnál (1948-1958)
A pergamoni oltárral szemben is megenyhültem (1959-1961)
Azonnal a Villa Giuliában rohantam, s zárásig ott maradtam (1967-1968)
A tanulmányozott anyag elengedő arra, hogy az etruszko-korinthosi vázafestészet történeti fejlődésének képét fő vonásaiban megrajzoljam (1967-1975)
Cerveteri csodálatos, már maga az út is az ásatáshoz, ami persze oda-vissza gyalog teszek meg (1968-1975)
A művészetnek feladata a hazugságok leleplezése, ettől a feladatától csak az félhet, aki a hazugságok leleplezésétől fél (1976-1983)
Azt hiszem, kezdem az alapjait érteni az etruszk művészetnek (1984-2005)
Tudom, milyen nehéz Rómát otthagyni (2006-2007)
Phersu: a halhatatlan bohóc (2008-2011) 

Oldalszám: 514 + 830

Kiadási év: 2018