A görög katolikus művészet kapcsán elsőként az elmúlt száz-százötven éve épült vidéki templomok és késő barokk vagy historizáló berendezésük jut eszünkbe.
Ugyanakkor a történelmi Magyarország 13 északkeleti vármegyéjében, bazilita kolostorokban és a történelmi munkácsi görög katolikus püspökség egyházközségeiben már a 15. századtól, a helyi posztbizánci egyház szerveződésének kezdetétől folyamatosan használatban voltak, s nagy számban fennmaradtak korábbi képzőművészeti, iparművészeti liturgikus tárgya, részben átépített fatemplomok.
Megalkotásuk, értő használatuk hosszú időn keresztül keretet adott a helyi egyház számára liturgikus életének megéléséhez. Ilyen módon ezen emlékek évszázadokat átívelő láncolattá fűződnek össze, és ugyanúgy a helyi posztbizánci, illetve görög katolikus művészeti hagyomány és örökség részét jelentik. Munkánkban a püspökség egykori területén álló templomokban fennmaradt és az onnan hazai és külföldi múzeumokba begyűjtött, használaton kívüli művészeti emlékek körének minél teljesebb megismerésére, lehetőség szerint az azokhoz kapcsolódó levéltári források felkutatására és a vonatkozó szakirodalom feldolgozására törekedtünk.

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Földrajzi és kronológiai keretek
Tudománytörténeti előzmények
Terminológiai problémák
Módszertani megjegyzések
A további kutatások iránya
Az "ikon" kora
A középkori metabizánci művészet a szerveződő munkácsi egyházmegyében
Bizonci rítusú keresztények az Északkelet-Kárpátok vidékén
A püspöki központ kialakulása Munkácson
A tradíció és a kánon szerepe a középkori művészetben
Templomépítészet a munkácsi egyházmegyében a 15-16. században
A Kárpát-vidéki templomépítészet kérdésköre
A munkácsi egyházmegye középkori fatemplomai és mintáik
A középkori ikonosztázion, 15-16. század
A Kárpát-vidéki középkori ikonosztázion rendszere
A középkori ikonosztázion a munkácsi egyházmegyében
15-16. századi ikonok a munkácsi egyházmegyében
A korai ikonok problémaköre
Stílus- és műhelykérdések
Az ikonográfia forrásai és szerepe
A könyvfestészet
Kelet és nyugat között
A megújulás keresése. A "reneszánsz" a Kárpát-vidéken
A bizánci tradíció megtörése
Megújulási kísérletek és megoldások
A munkácsi püspökség az unió után
A látásmódváltozás jelei a művészetben
Templomépítészet a 17. században
Kőtemplomok
Fatemplom-építészet
A "klasszikus" inkonosztázion - 17. század
A keretes-architektonikus szerkezet kialakulása
Az újkori ikonosztázion ikonográfiai programja
17. századi ikonosztázionok a munkácsi egyházmegyében
Falképek
A munkácsi egyházmegye 17. századi ikonfestészetének stiláris és műfaji kérdései
Hagyomány és megújulás - a 17. század első fele
Új stiláris és műfaji törekvések - a 17. század második fele
Festőműhelyek, mesterek
A galíciai műhelyek hatósugarában
Helyi műhelyek
Képzőművészet az egyházi uniók időszakában
A tradíció és az újítások az ikonográfiában
Kegyképek
Antmenzionok
A munkácsi püspökség és a barokk
A munkácsi egyházmegye helyzete a 18. században
Egyházjogi helyzet
A barokk mint a modernség és egyetemesség stílusnyelve
Az egyházmegye kánoni felállítása
18. századi építészet a munkácsi egyházmegyében
Fatemplomok
Kőtemplom-építészet
A munkácsi püspökség új központjának kialakítása
Barokk kori átépítések
Bazilita monostorok
Egyházközségi templomok
Magyarországi görög katolikus falképfestészet a 18 században
Barokk falképek a kőtemplomokban
Falképfestészet a fatemplomokban
Homlokzati falképek
Az ikonosztázion-szerkezet és a barokk
Architekturális jellegű ikonosztázion-konstrukciók
Az ikonográfiai program és a kompozíció módosulásai
A művészeti kapcsolatok érvényesülése - Máriapócs
A szobrászati díszítés előtérbe kerülése a 18. század második felében
Festőműhelyek, mesterek a 18. században
A formanyelv átalakulása
Galíciai műhelyek vándormesterei
Helyi mesterek
Spalinszky Mihály és Tádé
Megrendelők és mecénások
Megbízók
Főpapi felügyelet a művészeti életben
Portré
Antimenzionok
A barokk kori vallásosság képtípusai és liturgikus gyakorlata a görög katolikus egyházban
Változások a templombelsőben
A barokk kori vallásosság képtípusai a munkácsi egyházmegye festészetében
Kegyképtisztelet és búcsújárás
A Passió gondolatköréhez kapcsolódó kultuszképek
Az ikonszemlélet átalakulása
A görög katolikus egyház művészete a 19. században
Az egyházkormányzat fejlesztési törekvései
Templomépítészet a 19. században
Fatemplomok
Kőtemplom-építkezések
Ikonosztázionok, ikonfestészet a 19. században
Ikonosztázion-szerkezet
Ikonfestő mesterek
Akadémikus festők
Az akadémizmus kiteljesedése. Iparosodás a 19. század második felében
Fafaragók, faszobrászok
Az új festészeti gyakorlat következményei
Összegzés
Felhasznált irodalom
Képjegyzék
Szövegközti képek
Színes képek
Név- és helynévmutató

Oldalszám: 320

Kiadási év: 2008