Nincs termék a kosárban!
A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi...
A XIX-XX. század fordulóján megjelent négy kötetes forráskiadvány, amelynek teljes szövegét most digitális formában nyújtjuk át a tisztelt Olvasónak, egyik értékes eredménye az 1881-ben megnyíló Vatikáni Titkos Levéltárban folyó magyar történeti...
Huchthausen Lajos veszprémi egyházmegyés pap 1900. január 4-én született, lelkét 1998. október 13-án adta vissza Teremtőjének. Hosszú élete során megfordult Veszprémben, ahol tanulmányait végezte, mint káplán Murakeresztúron és Barcson, majd 1935 és...
A veszprémi bazilika korábbi barokk épületét báró Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) az egyházmegye 900 éves fennállásának évfordulójára Aigner Sándor építésszel neoromán stílusban átépíttette. A barokk székesegyház külső megjelenéséről és belső..
A veszprémi székeskáptalan a város többszöri török megszállása után 1630-ban ugyan újból megkezdte működését, de csak a 18. század biztosított nyugodtabb körülményeket a kibontakozáshoz. A háborús idők elmúltával a káptalan igyekezett betelepítéssel...