Az értelmezés mint létmód már néhány évtizede szinte jelmondatává vált az irodalomtudomány különféle irányzatainak, de gyakran üresen csengõ töltelékszóként tetszeleg a szövegekben. Wolfgang Iser az értelmezés világában kalauzolja el az olvasót, górcsõ alá véve az egyes értelmezésfajták közti különbségeket, melyek más és más alakot öltenek annak függvényében, hogy ki, milyen értelmezõi közösség nyelvén, mit értelmez. Az értelmezés magától értetõdõ, természetes antropológiai igény, de az egyes típusai kontextusfüggõk. Iser ezeket a kontextusokat és a megközelítési módjukat járja körül. A könyv tudományközi szempontokat érvényesítve mutatja be, hogy az egyes tudományágak eddig egymással teljesen különbözõnek gondolt értelmezésmódjai tulajdonképpen nem is állnak olyan messze egymástól, és ezek az egymástól elszigetelt világok más nyelven és más szemszögbõl, alapvetõen azonos elvek alapján ugyanarról beszélnek: a mi emberi létünkrõl.

Tartalom

Előszó
ELSŐ FEJEZET
Bevezetés
Az értelmezés piactere
Az értelmezés mint fordítás
MÁSODIK FEJEZET
Tekintély és a kánon
A kánon és a Midrás
Az irodalmi kánon. Dr. Johnson Shakespeare-értelmezése
HARMADIK FEJEZET
A hermeneutikai kör
Friedrich Dániel - Ernst Schleiermacher: Az önreflektáló körszerűség
Johann Gustav Droysen: Az egymásba ágyazódó körök
Paul Ricoeur: Tranzakciós hurkok 78
NEGYEDIK FEJEZET
A rekurzív hurok
Rekurzivitás a néprajz beszédmódjában
A rendszeres rekurzió
ÖTÖDIK FEJEZET
A mozgó differenciál
Franz Rosenzweig: A megváltás csillaga
„Az elemek születése a semmi sötét világából
A burjánzó fordíthatóság
HATODIK FEJEZET
Utószó
Az értelmezés konfigurációi
Függelék
A kultúraközi beszédmódok keletkezése. Thomas Carlyle: Sartor Resartus
A fordíthatóság módjai. Hajtások a pateri beszédmódban
Bolyongás a labirintusban.
A fordító útkeresése Az értelmezés világában
Névmutató

Oldalszám: 207

Kiadási év: 2004