Révai Miklósnak a Halotti bestédet közlő és elemző munkája, az Antiquitates literaturae Hungaricae (Magyar irodalmi régiségek) 1803-ban jelent meg latin nyelven, és alapvető hatást gyakorolt a XIX. század magyar nyelvtudományára. Az akkor sokat forgatott és hivatkozott kötetet később egyre kevesebben olvasták, ma pedig csupán egy cím és évszám a nyelvtudomány történetében. Révai munkájának magyar nyelvű kiadásával az a célunk, hogy kijelöljük a mű tudománytörténeti helyét, ebben segítenek a kötetet bevezető tanulmányok és a szöveget kísérő jegyzetek is.

Tartalom

Köszönetnyilvánítás
Révai Miklós nyelvészete az Antiquitates tükrében (Stemler Ágnes, C. Vladár Zsuzsa)
Révai Miklós és a magyar nyelvészeti hagyomány
Az Antiquitates keletkezése és kiadásának története
Az Antiquitates latin nyelvűsége
Révai terminológiája
Összefoglalás
A fordítás és szövegközlés elvei
Megjegyzések Révai héber-arámi példáihoz (Koltai Kornélia)
Révai Miklós: Magyar irodalmi régiségek
Megjegyzés
Előszó
Kéziratos kódexek és más ritka nyomtatott könyvek
Az első, hosszabb halotti beszéd
A második, rövidebb halotti beszéd
Kommentár a két beszédhez
Toldalék
A kéziratban és főleg a kommentárban előforduló tárgyak és szavak mutatója
Bibliográfia
Névmutató

Oldalszám: 263

Kiadási év: 2014