3 800 Ft



8 900 Ft



4 800 Ft



1 900 Ft



2 900 Ft



3 500 Ft

Kereső

Kategóriák

VirtueMart
Az Ön kosara pillanatnyilag üres.

Jelentés: Az Ön böngészője nem engedélyezi a cookie fájlok használatát. A vásárláshoz mindenképpen szükség van erre a funkcióra. Módosítsa a böngésző beállításait!


Horváth Tünde: Strázsa-dombi mesék Főnöki rezidencia a bronzkori Hatvan területén
Teljes méretű kép megtekintése


Horváth Tünde: Strázsa-dombi mesék Főnöki rezidencia a bronzkori Hatvan területén

( Martin Opitz Kiadó )
Egységár (darab): 4 600 Ft



Hatvan város külterületén magasodik a helybéliek által Strázsa-hegynek nevezett, agyag-, márga- és löszrétegekből felépülő magaslat, amely már az ősidőkben várhelyként funkcionált. Erről a régészeti lelőhelyről kapta nevét az a jelentős bronzkori kultúra, amely, bár nem is az első, és nem is a legkorábban megásott lelőhelye volt ennek a művelődésnek, de az itt ásatást folytatók kapcsolták össze először a Strázsa-hegyi kerámialeleteket más alföldi települések hasonló anyagával. Így jutottak arra a megállapításra, hogy egy sajátos stíluskört képvisel egy bizonyos földrajzi elterjedési határon belül, amely az őskori régészeti kultúrák jellemzője. Így született meg a Hatvan-kultúra elnevezés, amely a Kr. e. 2200 és 1400 között élte virágkorát, főként a mai Északkelet-Magyarországon, kissé átterülve a szomszédos Szlovákia területére. Ehhez a tudományos felismeréshez még lokálpatrióta helyi polgárok tették le az alapokat: a strázsa-hegyi magaslaton kutatott elsőként Sperlágh József helyi patikus az 1870-es években, akinek munkáját a 20. század elején Révász József, a város rendőrtanácsosa folytatta. Munkásságuk nem tűnt el a feledés homályába, ez részben annak köszönhető, hogy segítségül hívták a Magyar Nemzeti Múzeum kiváló tudósait, Rómer Flórist, majd Tompa Ferencet. Az ő érdemeiknek tudható be, hogy a leletek bekerültek az ország első múzeumának gyűjteményébe, ahol részben napjainkig megőrződtek. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a strázsa-hegyi lelőhelyet immár kétszáz éve feneketlen étvággyal pusztító agyagbánya művelése során nemcsak régészeti, de jelentős geológiai leletek is napvilágot láttak, és az ősmaradványok közt olyan emlősfajok fordultak itt elő (például ősorrszarvú, -szarvas, -őz, -majom, -okapi és -medve), amelyek, hála Gaál István munkásságának, világhírűvé tették a mára jelentősen megbolygatott és megcsonkult lelőhelyet. Ez a könyv az egykor érintetlen Strázsa-hegynek állít emléket, bepillantást engedve abba az „aranykorba”, mikor a magaslat még bolygatatlanul állt önnön szépségében, és felelevenítve azokat az időket, amikor az ember lába rátiport, majd megkezdte értékeinek kizsákmányolását. Ami belőle megmaradt, annak sorsa és jövője tőlünk függ.

 

Oldalszám: 240

Kiadási év: 2019



Kérdés felvetése a termékről



több kategória


Helytörténet

Copyright 2019. All Right Reserved | ÁSZF | Adatvédelmi szabályzat