3 200 Ft



4 000 Ft



600 Ft



15 000 Ft



2 900 Ft



3 500 Ft

Kereső

Kategóriák

VirtueMart
Az Ön kosara pillanatnyilag üres.

Jelentés: Az Ön böngészője nem engedélyezi a cookie fájlok használatát. A vásárláshoz mindenképpen szükség van erre a funkcióra. Módosítsa a böngésző beállításait!


Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - térkép melléklettel
Teljes méretű kép megtekintése


Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - térkép melléklettel

( Veszprémi Főegyegyházmegye )
Egységár (darab): 3 500 Ft



Térképek jegyzéke

1.    Tábla
I. A veszprémi egyházmegye plébániái Zala és Veszprém megyékben (1550)
III.    A győri és a veszprémi egyházmegyék határának változása (Somlóvidéke), 1550-1750
IV.    A zágrábi és a veszprémi egyházmegyék határának változása
2.    Tábla
II. A veszprémi egyházmegye az 1700-as évek elején
3.    Tábla
V.    Felekezetek a veszprémi egyházmegye területén az 1720-1730-as évek fordulóján
4.    Tábla
VI.    A veszprémi egyházmegye az 1730-as évek közepén
5.    Tábla
VII.    A veszprémi egyházmegye az 1750-es évek második felében
6.    Tábla
VIII. A veszprémi és a székesfehérvári egyházmegye 1778-1779-ben
7.    Tábla
IX. Az esperesi kerületek változásai a veszprémi egyházmegyében (áttekintő térképek)

A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi struktúra szinte teljes eltűnését a püspökségnek a Dunántúl közel felét felölelő területéről. A törökellenes visszafoglaló háborúk sikere, majd a Rákóczi vezette szabadságküzdelem lezárása az 1710-es évektől kezdődően megteremtette az egyházmegye újjászervezésének feltételeit. Az ezt követő bő fél évszázadban a katolikus egyház újraintézményesült a Dunántúl középső területein. A legfontosabb feladatot a hívek lelkigondozásának és a papság utánpótlásának a biztosítása jelentette. Mindkettőnek elengedhetetlen feltétele volt a plébániák számának növelése, s ezzel együtt az egyházi irányítás hatékony megszervezése. Jelen kötet ezt a folyamatot követi végig az 1700-as évek kezdetétől egészen 1777-ig, a dunántúli egyházmegyék átszervezéséig. A plébániahálózat változásai mellett bemutatja az egyházmegye irányításában szerepet játszó helynökök, kanonokok és kerületi esperesek szerepét, kiválasztásuk mechanizmusát is. A kötetben foglaltakat archontológiai és topográfiai adattár, valamint térképmellékletek egészítik ki.

A szerző 1977-ben született Pápán. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelem és latin szakos diplomát. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, majd a Veszprém Megyei Levéltár munkatársaként tíz éve foglalkozik a veszprémi egyházmegye 18. századi történetével.

Tartalom

I. Bevezetés
1.1.    A dolgozatban használt egyházigazgatási fogalmak
I. 2. Szakirodalom és források
II.    A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A 18. SZÁZADBAN
11.1.    Az egyházmegye területi kiterjedése
11.2.    Az egyházmegye plébániahálózata
11.2.1.    A kiinduló állapot: plébániák a 18. század első évtizedében (1710-ig)
11.2.2.    A plébániahálózat bővülése a 18. században
11.2.3.    A plébániahálózat kiépítésének első üteme: a 18. század első harmada
11.2.4.    A plébániahálózat továbbépítésének terve 1735-ből.
11.2.5.    A plébániahálózat kiépítésének második üteme: a 18. század dereka
11.2.6.    Az egyházmegye papságának létszáma a vizsgált időszakban
11.2.7.    Szerzetesek a plébániák élén
11.2.8.    Protestáns felekezetek az egyházmegyében
11.3.    Összegzés: a plébániahálózat kiépítése az egyházmegyében
III.    Az EGYHÁZSZERVEZET KÖZÉPSŐ SZINTJÉNEK KIÉPÍTÉSE
111.1.    Egy nem létező igazgatási szint: a főesperességek
111.2.    Esperesi kerületek Pilis és Fejér megyék területén (budai / fehérvári főesperesség)

111.3.    Esperesi kerületek Somogy megye területén (somogyi főesperesség)
111.4.    Esperesi kerületek Veszprém megye területén (székesegyházi, más néven veszprémi főesperesség)
111.5.    Esperesi kerületek Zala megye területén (zalai főesperesség)
111.6.    Összegzés: esperesi kerületek a 18. századi veszprémi egyházmegyében
IV.    A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI
IV. 1. A kerületi esperesek
IV.2. A veszprémi székeskáptalan tagjai
IV.3. A káptalani javadalomhoz jutás előszobája: a tiszteletbeli kanonokok
IV.3.1.    A veszprémi plébánosok
IV.4. Az egyházmegye vezetése: a püspökök és helynökeik
IV.5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján
IV.6.    Összegzés: az egyházmegyei papi pályamodell
V.    Függelék
V.l.    A veszprémi egyházmegye helynökeinek, kanonokjainak és espereseinek archontológiája 1700-1777
V.l.l.    A veszprémi egyházmegye püspökei
V.1.2. A veszprémi egyházmegye helynökei
V.1.3. A veszprémi székeskáptalan
A veszprémi székeskáptalan tagjai
Nagyprépostok
Olvasókanonokok
Eneklőkanonokok
Őrkanonokok
Székesegyházi főesperesek
(Mester)kanonokok
Hántai prépostok Divisorok, dékánkanonokok
Tiszteletbeli kanonokok 1749-1777
V.1.4. A kerületi esperesek
Fejér és Pilis megyék (budai / fehérvári főesperesség)
Pilisi, más néven budai esperesi kerület (-1777)
Fehérvári esperesi kerület (1737-1777)
Ráckevei esperesi kerület (1756-1777)
Somogy megye (somogyi főesperesség)
Somogyi esperesi kerület (1710-es évek-1734)
Somogyi felső (kaposi) esperesi kerület (1734-1735)
Somogyi alsó (igali) esperesi kerület (1734-1735)
Somogyi esperesi kerület (ideiglenesen egyesítve 1735-1745)
Somogyi felső (tóparti vagy karádi) esperesi kerület (1745-1746)
Somogyi alsó (kaposi) esperesi kerület (1745-1746)
Kaposvári esperesi kerület (1747-1777)
Marcali, később segesdi esperesi kerület (1747-1777) Veszprém megye (székesegyházi főesperesség)
Veszprémi esperesi kerület (1734-1777)
Mezőkomáromi, később palotai esperesi kerület (1755-1777)
Zala megye (zalai főesperesség)
Keszthelyi esperesi kerület (-1777)
Tapolcai esperesi kerület (1747-1777)
Egerszegi esperesi kerület (1720-as évek-1777)
Kanizsai esperesi kerület (1750-1777)
V.2. A veszprémi egyházmegye területén fekvő plébániák 1700 és 1777 között
V.2.1. Plébániák esperesi kerületek szerint csoportosítva
V.2.2. Az egyházmegye plébániái betűrendben
V.2.3. A szerzetesrendek által ellátott plébániák betűrendben.
V.3. Az egyházmegye plébánosainak jövedelme 1735-ben, 1754/1755-ben és 1774/1776-ban
V.4. Térképek

VI.    Forrás- és irodalomjegyzék
VI.l. Levéltári források
VI.2.    Nyomtatott források és felhasznált irodalom
VII.    Mutatók
VII.2.    Helynévmutató
VII.l. Személynévmutató
VII.3. Felekezetek és szerzetesrendek mutatója
VII.    The Administration of the Diocese of Veszprém in the 18th century (Abstract)

 

Oldalszám: 353

Kiadási év: 2015



Kérdés felvetése a termékről



több kategória


Helytörténet