A reformkori hazai társadalom minden pontján a bizonytalanság jegyei mutatkoztak meg. Látványosan, megrendült a társadalom egész szociális és közjogi rendszere, éhínségek és járványok robbantak ki, amelyekhez a modern korban már szokatlan jobbágylázadás társult. A válság világából egyéni életutak kivezettek, amely megmutatkozott az évszázados szokásoktól eltérő „szabálytalan” életpályák megsokasodásában, a többség számára azonban csak a rendszer egészének megváltoztatása jelenthetett megoldást, s ez 1848-ban a forradalommal el is, következett. A magyar politikai közgondolkodás a kialakult helyzetre válságideológiák és reformprogramok formájában nagyon élénken és gyorsan reagált. Ugyanakkor feltűnő, hogy a korszakkal foglalkozó történettudomány fogalomkészletében ez az átalakuló állapot kevéssé tükröződik, pedig a társadalomtudomány sem zárkózhat el - saját tárgya által meghatározott keretek között - a változások „mérésétől”. A szerző ebben a kötetben olyan 5 tanulmányokat és kötetfejezeteket gyűjtött egybe, amelyek  a reformkor eme átalakuló világának két fontos vonásával, a változás rendjével (változáselméletekkel) és a polgári szerepkörök kialakulásával foglalkoznak. A kötet fejezetei érintik a társadalom változásának jellemző vonásait, a válsággal foglalkozó reformerek (Széchenyi, Kölcsey, Eötvös József) politikai pozícióit, a vátozásideológiák (Széchenyi, Kossuth programvitája 1842-44-ben) megszületésének körülményeit csakúgy, mint a változáselméleteket megalkotó reformpolitikusok (gróf Batthyány Kázmér, báró Eötvös József) pályájának újszerű szerveződési módját.

Tartalom

Előszó
Reformkor — a változások kora (Bevezetés)

I.  A társadalmi változás irányai
Szabálytalan életpályák
Pozícióváltozások a rendiségen belül - új jelenségek
A nemzetiségi és vallási tagolódás hatása
Településtípusok - civilizációs háló - polgárosodás
Értelmiségi szerepkörök — politikai vezetőréteg
Életmód és politikai tagolódás

II.   Reformerek politikai-szociológiai pozíciója
„Nekünk a filozófia templárius lovagjainak kell lennünk” -Széchenyi politikaiszercpkör-értelmezése a „Hiter’megírásakor
A társadalmi reformok művészete - Kölcsey Éeienc az átalakulás tényezőinek összhangjáról
Eötvös József bizonytalan alkotmányos pozíciója - Metternichhez küldött politikai memorandumai 1843-ban

III. Törekvések korszerű polgári szerepkörök — ^formálására
A „haladás philosophiája” — Polgári szerepkörök és változáskoncepciók az alkotmányos ellenzékiség kiformálódásának folyamatában az 1840-es évek közepén
A társadalmi mozgalmak politikai szerepéről — Kossuth ipartámogató politikájának eszmerendszere

IV  Politikai pályák és polgári szerepkörök
Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? - Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei
Koreszmék vezérelte politikai pálya - Eötvös József társadalmi szerepkörei a változó XIX. században
W. Polgári szerepkörök és változáskoncepciók

Oldalszám: 249

kiadási év:2009