A turkológus professzor a magyar őstörténettel kapcsolatos több évtizedes kutatásainak legjavát gyűjtötte kötetbe. A cikkek többsége megjelent magyarul, nemegyszer ma már hozzáférhetetlen folyóiratokban és kötetekben, pár viszont itt lát először napvilágot. A kötet témái három kérdés köré csoportosíthatók: a keleten maradt szórványmagyarság kérdése, a magyar őshazák és őshaza-elméletek problémaköre, végül a magyar őstörténet historiográfiája, különös tekintettel az eszmetörténeti vonatkozásokra. A kötet talán legfontosabb tanulmányai a Julianus-úttal és a volgai magyarsággal, valamint e magyar szórványok mongol kor utáni sorsával, a baskír-magyar kapcsolatok lehetőségével, Szkítiával, Magna Hungáriával és Jugriával mint magyar őshazafogalommal foglalkoznak. A magyar őstörténet kutatóinak sorából Cseles Márton, Pray György, Ó-Gyallai Besse János, Jankovich Miklós és Vámbéry Ármin személye és munkássága kerül terítékre.

Tartalom

Előszó
Magyar őstörténet - magyar történelem
A jezsuita Cseles Márton és a Julianus-jelentés (A Magna Hungaria- és a Jugria-kérdés történetéhez)
Julianus magyarjai a mongol kor után: mozarok és miserek (mescerek) a Közép-Volga vidékén
A Jugria-kérdés: „Ceterum censeo íugriam esse delendam”
A baskír-magyar kérdés nyelvi vetületben
Középkori elméletek a magyar őshazáról
A magyar őstörténet kutatásának hagyományai
Cseles Márton magyar őstörténeti feljegyzései (1695-1698)
Az őstörténész Pray
Őstörténet és nemzeti tudat a reformkorban
Világjáró Ó-Gyallai Besse János
Jankovich Miklós és a magyar őstörténet
Vámbéry és a magyar őstörténet
Könyvészeti tájékoztatás

Oldalszám: 198

Kiadási év: 2008