A Krím-félsziget egyedülálló szerepet töltött be Kelet-Európa késő ókori és kora középkori történetében. A félsziget földrajzilag átmenetet képez a déli Fekete-tenger parti mediterrán éghajlatú és az északi sztyeppei területek között, ami kulturálisan a késő antik-bizánci és a sztyeppei nomád kultúrák találkozásában és egymásra hatásában jelentkezett. Sajnos a térség történetéről és régészetéről magyar nyelven nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű szak-, illetve ismeretterjesztő irodalom, ezért Türk Attila kötete a Krím késő antik és kora középkori emlékeiről mindenképpen hiánypótló munka.

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
A KRÍM-FÉLSZIGET
A Krím-félsziget földrajzának és történetének rövid összefoglalása
A Krím-félsziget rövid története a kezdetektől az Orosz Birodalom megszállásáig (18. század)
A Krím-félsziget története a 6. sz. második felétől a 10. század közepéig
A KRÍM-FÉLSZIGET FONTOSABB LELŐHELYEI A KÖZÉP-BIZÁNCI KORBAN
Kherszon
Bakla
Boszpor
Cselter-Koba
Csufut-Kale
Eszki-Kermen
Kacsi-Kalon
Kiz-Kermen
Mangup
Szjujreny
Szkalisztoje
Szudak
Szuuk-Szu
Tepe-Kermen
Tepszeny
Uzeny-Bas
A SZALTOVÓI KULTÚRKÖR KRÍMI VARIÁNSÁNAK KÉRDÉSE A BIZÁNCI PEREMKULTÚRÁK TÜKRÉBEN
A Krím-félsziget kora középkori régészeti hagyatékának kapcsolata a szaltovói régészeti kultúrkörrel
Etnikumtörténeti kérdések: korai bolgárok (Kr. u. 7–10. sz.) hagyatéka a Krímben?
A Kazár Kaganátus és a Fekete-tenger északi-északkeleti partvidékének kora középkori régészeti kapcsolatai
Abrau-Djurszo II. temető
Provinciális bizánci peremkultúra a Krímben a szaltovói kultúrkör időszakában
Bizánci hatás a kora szaltovói időszak övveretein Kelet-Európában
A 8‒10. századi Don menti várépítészet jellegzetességei
ÖSSZEFOGLALÁS
KÉPTÁBLÁK
A KÉPEK FORRÁSAI

Oldalszám: 179

Kiadási év: 2023