Egy-egy imahely a település meghatározó eleme, amelynek puszta létezése rengeteg információval szolgál a helyi muszlim világról. A kötet ezen imahelyek forrásait igyekszik összegyűjteni, hogy általuk világosabb képet nyerhessünk a hódolt Magyarországról.
Összesen körülbelül 450 darab imahely működhetett – nem feltétlenül egy időben – a hódoltság 150 éve alatt. Jelenlegi ismereteink szerint 115 muszlimok lakta településen hívta imára müezzin a híveket, ezek közül mindössze kettő volt falu, a többi erődítmény. 60 várban és palánkban nem üzemelt semmilyen imahely, további közel 70-ben csak egyetlen mecset vagy dzsámi szolgálta ki a közösséget. Nem egészen félszáz településen működött több imahely, jelezve ezzel a polgári lakosság, s egyúttal az aktívabb polgári lét és gazdaság meglétét. A legtöbb dzsámi és mecset – jelenlegi tudásunk szerint közel 50 – természetesen az Oszmán Birodalom északnyugati végvidékének központjában, Budán állt.

Tartalom

ELŐSZÓ
FORRÁSOK
Muszlim források
Hivatalos iratok
Zsoldlisták
Az imahelyek alkalmazottainak nyilvántartásai
Tímár-defterek
Tartományi pénztári naplók
Mukátaa-elszámolások
Szandzsák-összeírások (tahrír- vagy mufasszal-defterek)
Alapítványi iratok
Bírósági feljegyzések, kádi-szidzsillek
Mühimme-defterek
Vegyes iratok
Történeti források
Krónikák
Életrajzok
Földrajzi művek
Evlia cselebi
Török ábrázolások
Keresztény források
Útleírások
Hadjárati naplók, visszaemlékezések, jelentések
Ostromrajzok, hadmérnöki felmérések
Metszetek
A visszafoglalás után keletkezett keresztény iratok
A visszafoglalás utáni ábrázolások
Régészeti és művészettörténeti források
KUTATÁSTÖRTÉNET
Muszlimok a hódoltságban
A hódoltság
A „török"
AZ IMAHELYEK SZEREPE A MUSZLIM TÁRSADALOMBAN
A vallási élet
A társadalmi élet
A kulturális élet
A munkahely - gazdasági élet
A reprezentáció („stratégiai alapítványok")
Az iszlám világ és az oszmán hatalom jelképe
A VAKUFOK
A HÓDOLTSÁGI IMAHELYEK
Az imahelyek száma
Nagy számok Evliánál - a hódoltsági mecsetek kérdése
A hódoltsági imahelyek száma
Az uralkodói dzsámik
Településcsoportok az imahelyek száma szerint
Várak imahely nélkül
Erősségek egyetlen imahellyel
Több imahellyel rendelkező települések
Falusi muszlimok
Az imahelyek elnevezése
Személynevekből képzett elnevezések
Jelzős elnevezések
A térbeli helyzetre utaló elnevezések
A fenntartók
Uralkodói dzsámik
Magánalapítványok
Az alapítók
A birodalom vezetői (nagyvezírek, defterdárok)
Stratégiai alapítványok a hódoltságban
A hódoltság vezető családjai
Középvezetők
Alsó szintű vezetők
Értelmiségiek
Meghatározhatatlan státuszú alapítók
Több imahelyet alapító személyek
Az alapítások ideje
AZ IMAHELYEK SZEMÉLYZETE
Az alkalmazottak létszáma
Az imám
A hatíb
A váiz
A müezzin
A recitátorok
Az imahely gondnokai
A tanító
A dzsámiszemélyzet fizetése
Életutak
DZSÁMIK A HÓDOLTSÁGBAN
Klasszikus, négyzet alaprajzú, kupolás dzsámik
Téglalap alaprajzú dzsámik
Egyszerű kivitelezésű dzsámik, faépületek
Keresztény templomból kialakított imahelyek
AZ ISMERT EMLÉKEK KIALAKÍTÁSÁNAK JELLEMZŐI
Minaret
Előcsarnok
A sarkok fedése
A kupolaátmérő
Az ablakrend.
Az épületek díszítése
ÖSSZEGZÉS
ADATTÁR
MELLÉKLET
A képek és térképek forrásjegyzéke
Felhasznált források, irodalom és rövidítések jegyzéke
Idegen szavak és kifejezések magyarázata
Földrajzinév-mutató
Személynévmutató

Oldalszám: 653

Kiadási év: 2014