A harcos elszántság, a hit, a gyötrelmek felvállalása a háború hirdette célokért, csupa olyasmi, amit ma nehezen tudunk elfogadni olykor akár érteni is. Pedig a háborús múlt jelenvalósága nagyon is egyértelmű; elég, ha a térképre pillantunk, vagy a köztereinken a húszas évektől elszaporodó hősi emlékművek valamelyikére.
A jelen kötet kínálta megközelítések az erőszak, a reprezentációk és a gyász megnyilvánulásainak értelmezése révén mutatis mutandis a magyar példára is gond nélkül alkalmazhatók. Az újraírt háború ugyanis nem hadtörténeti munka. Megismerteti és összegzi a háborúkutatás új eredményeit, miközben újragondolja a 20. század e kiemelten fontos eseményét. A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.

Tartalom

Előszó
ÉRTENI A NAGY HÁBORÚT
ERŐSZAK
A CSATA, A HARC, AZ ERŐSZAK: EGY SZÜKSÉGES TÖRTÉNELEM
Az első világháború és az erőszak küszöbei
A „civilizáció folyamata” vagy „brutalizáció”?
Katonai erőszak és amiről hallgat a történelem
A CIVILEK: KEGYETLENKEDÉS ÉS MEGSZÁLLÁS
Megszállás, bombázás, ostrom
Deportálás és tömegmészárlás: az Oszmán Birodalom és az örmények
A KONCENTRÁCIÓS TÁBOROK FELÉ: INTERNÁLT CIVILEK ÉS HADIFOGLYOK
Kitelepítés és megtorlás
KERESZTESHÁBORÚ
A HÁBORÚ KEZDETEI
Kimerülés, törés és mozgósítás
Civilizáció, barbárság és háborús buzgalom
A háborúkultúra „civilizáló’és „humanitárius” dimenziói
Harcoló tudomány és faji kisiklás
Nagy várakozások, eszkatológia, leszerelés
GYÁSZ
Fájdalomból történelem?
Kollektív gyász
Személyes gyász
„A HÚSZAS-HARMINCAS ÉVEKBEN NEM LÁTTÁL SEMMIT ...
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ A KÖTET SZERZŐI

Oldalszám: 216

Kiadási év: 2006