"Elöljáróban le kell szögezni, hogy munkám konkrét tárgya nem Fiume - amely fogalom alatt Fiume városát, alközségeit (Cosala, Drenova, Plasse), valamint a kikötőjét értem - politika- vagy társadalomtörténete, hanem a magyar állam hatalomgyakorlási stratégiáinak vizsgálata. Ennek megfelelően számomra a kikötőváros "csak" a mintagyűjtés helyét jelenti, ahol az állam központosító és modernizáló törekvéseit tanulmányozom. Így tudatosan nem vállalkozom Fiume újkori történetének eseményközpontú, kronologikus sorrendben felépített, monografikus megírására. Ehelyett a hosszú távú folyamatokra problémacentrikusan koncentrálok és mondanivalómat multidiszciplináris megközelítések alkalmazásával, a források minél kreatívabb feldolgozásával, léptékeket váltogatva tematizálom. Ezzel a módszerrel a célom, hogy megtörjem a források statikusságát, és lehetőség szerint dinamikát vigyek azok értelmezésébe.48 Tehát az, hogy ne csak egy-egy pillanatnyi helyzet kivetített képét mutassam be, hanem a változásokat, mintázatokat is érzékeltessem.49 Kötetemet nem tekintem társadalomtörténeti munkának.50 A terjedelmi korlátok mellett ezért sem vizsgálom mélyebben az egyes helyi elitcsoportok gazdasági, vagyoni állapotát, vagy az identitáskonstruálás bonyolult kérdéseit. Ezzel szemben azt tárgyalom, hogy az államhatalom milyen szerepet szánt Fiumének, továbbá azt, hogy milyen korlátokkal, illetve nehézségekkel kellett megküzdenie, ahhoz, hogy e céljait elérje. E problémakör szerves részeként foglalkoztat a magyar állam társadalomformáló képessége, az ehhez szükséges eszközkészlete és annak hatékonysága, eredményessége." Ordasi Ágnes

Tartalom
Bevezetés
Bevezető és historiográfiai áttekintés
Kutatási célok, kontextusok, módszerek
Források
Fiume „különleges” helyzete
Földrajzi és gazdasági jellemzők
Fiume társadalma
Népesedési tendenciák
Nemzetiségi megoszlás
Társadalmi változások különös tekintettel az uralmi elitre
Felekezeti csoportok
Fiume közjogi helyzete
Úton egy modern nemzetállam felé: modernizálás és központosítás, autonómiák és homogenizálás
Az állam céljai
A fiumei provizórium: korlát és/vagy lehetőség?
A fiumei autonómia és intézményei
Állami térfoglalás formái és korlátjai
A Kormányzóság és a Tengerészeti Hatóság (1870–1918/1920)
A közigazgatási bizottság állami és társadalomformáló szerepe (1898–1901)
A kormányzói tanács funkciói és közigazgatási, társadalmi jelentősége (1901–1920)
Politikai taktikák és stratégiák
Pártok, arányok és a választási jogosultság kérdései – az integráció és kirekesztettség elvi és gyakorlati dilemmái
A Rappresentanza működésének direkt szabályozása
A sajtó mint uralmi fórum
Államhatalom a mindennapokban
Oktatás
Egyesületek, társaságok
Szimbolikus politika, szimbolikus térfoglalás
Gazdasági kérdések – „Ausztria Triesztje”, „Németország Hamburgja”?
A fiumei szabadkikötő
Hajózási társaságok
Bosnyák és/vagy dalmát vasút?
Politikai hatalom változásai
Rendkívüli állapotok
Impériumváltások/államfordulatok
A felszámolás alatt lévő fiumei kormányzóság (1918–1920)
A fiumei uralmi elitek átformálódása
Fiumei kormányzók és helyetteseik
A Fiumei és Magyar–Horvát Tengerparti Királyi Kormányzók
Kormányzói helyettesek és kormányzóhelyettesek
Országgyűlési képviselők
Podestàk
Összegzés
Kitekintés: A fiumei autonómia továbbörökítése, mai „reneszánsza”
Köszönetnyilvánítás
Bibliográfia
Levéltári források
Levéltári és más közgyűjteményi források
Kiadott források
Szakirodalom
Hírlapok, szabályrendeletek
MELLÉKLET
Fiume etnikai összetétele az eltérő szakirodalmi számítások tükrében
A Fiumei Kormányzóság költségvetése, a kormányzó és a miniszterelnök illetményei, 1871–1921
A Miniszterelnökség, a Kormányzóság és a báni kormányzat költségvetése
A Fiumei Kormányzóság és a horvát báni kormányzat költségvetése
A Fiumei Kormányzóság személyzeti létszáma és költségvetése: ÖSSZESÍTETT
A Fiumei Kormányzóság személyzeti létszáma és költségvetése – MTCT
A Fiumei Kormányzóság személyzeti létszáma és költségvetése
Fiumei kormányzók, 1870–1920
Fiumei kormányzói helyettesek és kormányzóhelyettesek, 1872–1920
Országgyűlési képviselők, 1869–1918
Podestàk, 1872–1918
Podestà-választások áttekintő táblázata, 1872–1915
Kormányzók, helyettesek, podestàk, országgyűlési képviselők teljes archontológia
Kormányzók és parlamenti képviselők életrajzai
Kormányzóság – 1870
Kormányzósági Tanács – 1897
Közigazgatási Bizottság – 1898
Kormányzói Tanács – 1901
A Kormányzóság és a Tengerészeti Hatóság elhelyezkedése a magyar államszervezetben 1870–1920
Az 1915-ben megválasztott Rappresentanza tagjai.
Fiumei Olasz Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai
Állami oktatási intézmények listája
Kronológia a világháborút követő hatalomváltásokhoz, 1918–1924
A világháború után létrejövő „kérészállamok” fennállása, 1918–1924
Kakas Márton. 1904. január 17. A kormányzó bevonulása
Fiume városfejlődése, 1870–1924
Bosnyák és dalmát vasúti koncepciók, 1910–1914
Képmelléklet
Helynévmutató
Család- és személynévmutató

Oldalszám: 616

Kiadási év: 2023