A régebbi magyar történelem korszakai és témái közül tudománytörténeti szempontból talán a legifjabb terület a török (korszerűbben: oszmán) hódoltság alá került országrész históriájának kutatása. „Úgy látszanék, mintha épen csak a török uralom története nem keltett volna bennünk semmi érdeklődést, mintha borzalommal fordultunk volna el azon vastag homálytól, mely a hódoltságok viszonyait fedte, vagy azon szolgaságtól és nyomortól, melyet már e homálynál fogva is oly dicstelennek képzelénk, hogy legjobbnak tartók e setét fátylat meg sem lebbentem. Salamon Ferenc 144 esztendővel ezelőtt papírra vetett gondolatai jól jelezték azt a rácsodálkozást, amellyel a 19. század második fele óta újra és újra felfedezték, felfedezzük a magunk számára a hódolt Magyarországot.
A hódoltság története iránti hosszan tartó tudós érdektelenséget persze sok tényezővel magyarázhatjuk. Az az egyharmadnyi Magyarország, amelyet az oszmánok elfoglaltak és százötven esztendőn át uraltak, nagyrészt kiesett a magyar „nemzeti" históriából, és egy iszlám világbirodalom részévé vált. Másképpen fogalmazva: ez a történeti jelenség sem előzményekkel, sem pedig szerves folytatással nem rendelkezett - súlyos következményekkel persze annál inkább. Az országegység tudatának és gyakorlatának számos megnyilvánulása ellenére ez a terület mégiscsak egy balkáni ékként sajgott Magyarország testében; ennek számos folyományával, mindenekelőtt az etnikai átrendeződéssel egyetemben. A hódoltság története szükségképpen nemcsak a magyar, hanem a különféle bevándorló etnikumok históriája is, amelyek vizsgálata nélkül az egész problémakör érthetetlen marad. Mindehhez járulnak a források feltárásának nehézségei: a hódoltságra vonatkozó dokumentáció igencsak szétszórt és nehezen hozzáférhető, feldolgozásához pedig kivételes nyelvi és paleográfiai felkészültség szükséges. Ezek a tényezők persze komoly eredményekkel is kecsegtetnek: az újabb és újabb forráscsoportok feldolgozása nemcsak mennyiségi, hanem valóban minőségi változást, olykor szabályos historiográfiai „forradalmat" eredményezett.

Tartalom

ELŐSZÓ
EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK ÉS TÁRSADALOM
A Pápaság és Magyarország a török uralom idején (1526-1686)
A katolikus egyházi intézményrendszer a hódolt Magyarországon
A ferencesek Boszniában a középkorban és a török uralom első időszakában
A szerb ortodox egyház és az uniós kísérletek a 17. században.
Magyar ferencesek a hódoltságban
A jezsuita „Missio Turcica"
EGYHÁZI ES MUVELODESI KAPCSOLATOK
A horvát és magyar katolikus Biblia-fordítás és a római inkvizíció
Dokumentumok
Végvár és rekatolizáció
Kalocsai kövek Pakson
A hódoltság francia szemmel
SZENTEK ÉS BŰNÖSÖK - LEGENDÁK ÉS MOTÍVUMOK NYOMÁBAN
Szent István és Raguza
A szarajevói kádi ítélete 1613-ban
Ünneprontók Pozsegán 1629-ben
Dokumentum
La Schiavona
A TANULMÁNYOK ELSŐ VÁLTOZATÁRÓL
BIBLIOGRÁFIA
NÉVMUTATÓ
Témakörök

Oldalszám: 280

Kiadási év: 2008