Az Árpád-vonalnak nevezett védelmi rendszerrel kapcsolatos ismereteinket jelentősen kibővíti Mihályi Balázs új könyve, amely a szakirodalom mellett új levéltári forrásokra is támaszkodik. A második világháború előtt több európai ország is erődvonalak építésébe fogott. A franciák túlzott elvárásokat támasztottak a Maginot-vonallal szemben, amelynek háborús szereplése teljes kudarcként él a történelmi emlékezetben, másutt a gyakorlatban bizonyították az erődök, hogy alkalmasak a meglepetésszerű vagy túlerejű támadások lendületének megtörésére, időnyerésre. Mihályi Balázs részletesen feltérképezi a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vevő hazai erődépítési irányelveket, a Kárpátok hágóinak völgyzáraiból álló Árpád-vonal megvalósítását és a háborúra való készülődést, kitér a felmerült gondokra, áttekinti a vonal háborúban játszott szerepét.

Tartalom

Előzmények. Az Avar-vonal
Az erődítési parancsnokság létrehozása
Határvédelmi terv (1940)
Szemrevételező törzsek
Villámháború nyugaton és a magyar háborús tervek
Új erődítési irányelvek és erődépítések 1940-ben
Állandó erődök építése
Az állandó erődítések típusai
Erődítési munkálatok és szemleút nyugaton 1941-ben
Az építkezések rejtése és az ellenséges felderítés
Az erődszázadok felállítása és kiképzése
Felkészülés a háborúra
Az Árpád-vonal tervezett működése
Az Árpád-vonal építési költségei
Szovjet felderítés az Árpád-vonalról
Az Árpád-vonal a háborúban
Úz-völgy (1944. augusztus 26-28.)
Ojtozi-szoros (1944. augusztus 26. - szeptember 1.)
Gyimesi-szoros (1944. augusztus 29. - szeptember 11.)
Békás- és Tölgyesi-szoros (1944. szeptember 3. - szeptember 11.)
Borsai-hágó (1944. szeptember 21. - október 12.)
Hadműveletek Kárpátalján
Orosz- és Uzsoki-hágók (1944. szeptember-november)
Tatár-hágó (1944. szeptember 28. - október 16.)
Vereckei-hágó (1944. október 7. - október 14.)
Az Árpád-vonal értékelése
Az Árpád-vonal utóélete
Mellékletek
Fogalomtár
Felhasznált irodalom

Oldalszám: 200

Kiadási év: 2020