Szerkesztői bevezető

Jelen kötet közel egy év során készült, Budapest Főváros Levéltárában őrzött hangulatjelentéseket foglal magába, amelyeket az idősíkon (1988 októbere-1989 októbere) kívül a tematika fog össze szerves egésszé. A kiválasztott időszakot a végpont határozta meg: 1989. október 23-án, az 1956. évi forradalom évfordulóján kiáltotta ki Szőrös Mátyás megbízott köztársasági elnök a Magyar Köztársaságot. Innen, e ponttól tekintettünk vissza 1988. október 23-áig.
E forrástípus — a hangulatjelentés — közzé tételéhez először a Magyar Országos Levéltár által kiadóként jegyzett ArchivNet (www.archivnet.hu) című elektronikus folyóirat „hasábjain" fogtunk hozzá, ahol is hétről hétre jelentettünk meg válogatást az épp húsz évvel korábban keletkezett dokumentumokból. Az ArchivNet-en 2009 áprilisáig végeztük ezt a munkát. Így az itt összeszedett hangulatjelentések egy része már megjelent a fenti folyóiratban, más részük ott nem látott napvilágot, de akad olyan is, amit csak az ottani közlésbe válogattunk be, ebbe a kötetbe azonban nem. Ezt a különbséget, túl azon, hogy az 1989 áprilisának derekától októberig terjedő időszakot az ArchivNet-es sorozat nem érintette, a kétféle forrásközlés jellege közötti eltérés indokolja.
A források jelen esetben egy corpusban látnak napvilágot, így szerkesztői feladat volt ezek lehetőség szerinti egységesítése, jegyzetelésük homogenitásának kialakítása. Természetesen jóval több hangulatjelentés készült adott időben, mint az általunk most közreadottak, de a lehetőségek gátat szabtak a megjelentetésben. így — szükségszerűen — e válogatás magában hordozza a szubjektivitás elemeit. Igyekeztünk a Budapesti Pártbizottság illetékes osztályai által írt jelentéseken túl alsóbb szintű, tehát kerületi és alap-szervi pánbizottságok jelentéseit is beválogatni, hiszen így az Olvasó a jelentések formálódását is nyomon követheti. Összességében — nyilván vitatható módon — megpróbáltuk az általunk leginkább korjel-Lőnek tartott forrásokat összeszedni. Korjelző alatt Elem pusztán azt értjük, hogy milyen eseményekről szólnak, hanem azt is, hogy mit, hogyan hangsúlyoztak, milyen nézőpontból, milyen vélt vagy valós elvárásoknak megfelelően. A forrásokat kronológiai sorrend-be válogattuk (hiszen, mint már utaltunk rá, a közölt mennyiség többszöröse található meg Budapest Főváros Levéltárában), minden forrásnál megadva annak pontos jelzetét. A jegyzetekből és a szövegek végén elhelyezett iratleírásból az olvasó azonosíthatja a dokumentumok levéltári helyét, így bővebb információkat szerezhet róluk.
Az itt csokorba szedett források írói, keletkeztetői, esetenként olvasói is mások-mások voltak. Mint fentebb is utaltunk rá, eltérő információk, szándékok, más-más kulturális háttér formálta ezek tartalmi és alaki jellemezőit. Ebből következően egymástól olykor gyökeresen, máskor kisebb mértékben eltérő módon, de különféle helyesírási hibákkal, elütésekkel. más-más jelölésekkel készültek (gondolatjelek, perjelek stb.), nem is szólva az írógépek gyakorta hiányos betűkészletéből fakadó hibákról. Az ilyen technikai elemeket egységesítettük, a szövegeket a mai magyar helyesírás és központozás szabályai szerint közöljük.
Egyes, a tudományos közlésekben általánosan elfogadott rövidítéseket (például: Bp. PB. Bp. VB) egységesítettük, nem oldottuk fel. Ugyancsak nem oldottuk fel a különféle vállalatok neveinek rövidítéseit (például: MOM). Az egységesített rövidítések azonosítását elvégeztük. ezek a kötet végén kigyűjtve találhatóak. A könnyebb eligazodást jegyzetek. egy bevezető tanulmány, valamint a kötetvégi névtár adatai segítik. Mivel a források szűk időkeretet fognak át, ezért azok az események, amelyekre a dokumentumok — gyakorta visszatérőn — utalnak, mindig az adott helyen, jegyzetek alapján azonosíthatók. A jegyzetek minden általunk magyarázatra szorulónak vélt szó, kifejezés vagy utalás esetében az első említésnél szerepelnek
Nem így jártunk el — a könnyebb áttekinthetőség és az önismétlés elkerülése végett —azokkal a személyekkel, akik fő. vagy mellékszerepet játszottak adott időszak történéseiben, így nevük felbukkant a dokumentumokban. őket különböző mértékben sikerült azonosítani, életútjukat adatolni. Akik egyértelmű azonosítása nem sikerült vagy más információt rájuk nézve nem találtunk, mint amit a közölt források elárulnak, azok nem szerepelnek a névtárban.
Itt hangsúlyozni kell, hogy a jelentésekben szereplő emberek az esetek többségében nem híres, országos szereplők, így az ő életútjuknak feltárása komoly munkát vett igénybe, de szándékunk az volt, hogy az olvasók a szöveg értelmezésén túl ezt a névtárat később is használni tudják. Ugyanakkor, mivel számos ismert külföldi és hazai személyiség is szerepel a névtárban, nem teljes életrajzi vázlatot közlünk, hanem az egyes életutaknak azt a szakaszát amin* ki, amely időben megegyezik a kötet által vizsgált évekkel (1988-1989). Az általuk korábban vagy később betöltött funkciókat, iskolai végzettséget stb. tehát nem adjuk meg.
Végezetül Örömteli kötelezettségünknek teszünk eleget. amikor a kötet elkészítéséhez nyújtott segítségükért köszönetet mondunk Ármay Szabó Ádám számítástechnikai operátornak (Budapest Főváros Levéltára) Á. Varga László főigazgatónak (Budapest Főváros Levéltára), Bartha Levente fotóműhely-vezetőnek (Budapest Főváros Levéltára), Gecsényi Lajos ny. főigazgatónak (Magyar Országos Levéltár), Koltai Gábor levéltárosnak (Budapest Főváros Levéltára), Ólmosi Zoltán főlevéltárasnak (Magyar Országos Levéltár), Pesti Lászlóné szakmai tanácsadónak (Budapest Főváros Levéltára), Rába Endre informatikusnak (Magyar Országos Levéltár), Reisz T. Csaba főigazgatónak (Magyar Országos Levéltár) és Tordai Rita főiskolai hallgatónak (Szolnoki Főiskola). Hasonlóképp köszönettel tartozunk a két kiadónak, Budapest Főváros Levéltárának és a Magyar Országos Levéltárnak, valamint a támogatásért a Nemzeti Kulturális Alapnak és a Petőfi Csarnoknak. továbbá a nyomdai munkálatok precíz kivitelezéséén a DANÁR Kft-nek.

Budapest, 2010 augusztusában

Katona Csaba—Rácz Attila szerkesztők
 

Oldalszám: 320

Kiadási év: 2010