A veszprémi zsidóság mintegy három évszázados története e könyv fejezeteiben a városi társadalomba való befogadásának és az abból való későbbi kirekesztésének kettősségében bontakozik ki.
Jakab Réka levéltáros és Kákonyi Anna muzeológus a táguló, illetve szűkülő társadalmi és városi terek változását követve arra keresik a választ, hogy a helyi zsidóság milyen mértékben integrálódott Veszprém társadalmába és gazdasági életébe.

Tartalom

Ajánlás
Bevezető
Zsidó bevándorlás a Dunántúlra a 18-19. században Veszprém megye
A befogadó környezet: Veszprém város
A város jogállása
Városi önkormányzat
INemesi önkormányzat
Bíráskodás
Ingatlanszerzés, adózás
A zsidóság letelepülése a városban
Letelepedés
Adózás
Országos adó
Vármegyei terhek
Földesúri adó
Városi terhek
Községi terhek
Földesúri joghatóság
A zsidó népesség 1716 és 1850 között
Lakhatási viszonyok és ingatlanszerzés
A megélhetés forrásai
A város gazdasági helyzete
Uradalmi haszonvételek
Kereskedelem és ipari tevékenység
Bolti kereskedés
Termény-, állat- és nyersanyag-kereskedelem
Ipari tevékenység
Hitelezés
A zsidó társadalom 1848/49-ben
Demográfiai jellemzők
Családi állapot
Migráció
Foglalkozási összetétel
Kereskedők
Iparosok
Honoráciorok, zsidó községi alkalmazottak
Szegények, nincstelenek
A zsidó udvar kialakulása és a községi intézmények
Zsinagógák
Fürdő és ispotály
Iskola
Temetők
A zsidó község
Védlevél
Statútum
Községi szervezet
Választott elöljárók
A zsidó bíró
Esküdtek (Geschworen)
Templomi elöljárók (Synagog Vorsteher)
Pénztáros (Perceptor)
Chevra-elöljárók (Brüderschaft Vorsteher/Gabbaim)
Deputátusok
Árvaellátás, szegénygondozás
Fizetett községi alkalmazottak
A rabbi
Kántor (Schulsinger/oskolaéneklő) és a sakter
Jegyző
Samesz
Hitélet és konfliktusok: a bíróválasztás
Városi környezet a polgári korban
Kisvárosi jogállás és igazgatás
Törvénykezés
Népesség
Gazdaság
Gazdasági tevékenység a polgári korban
Kereskedelem és ipar a 19. század második felében
Új vállalkozások
Kávésok, kávéházak
Gyáripar
Kereskedelem és ipar a két világháború közötti időszakban
Zsidó városi elit.
Megyei és városi virilisek
Kereskedők
Iparosok
Értelmiség
A veszprémi hitközség 1848 után
Egyesületek
Városi integráció a polgári korban
Nyelvhasználat
IskoláztatásJótékonyság
Társasági élet, egyesületi tagságok
Közéleti szerepvállalás
Hazafiság, honvédelem
Informális kapcsolatok
Szűkülő életterek
Újrakezdés. A veszprémi zsidóság 1945 után
A Váradi (Weisz) család
Melléklet
Függelék
Rövidítések jegyzéke
Személynévmutató

Oldalszám: 486

Kiadási év: 2020