Nincs termék a kosárban!
1941 áprilisában a német csapatok mellett az olasz, a bolgár és a magyar hadsereg egységei is bevonultak az egykori királyi Jugoszláviába. Magyarország visszaszerezte az első világháború után a jugoszláv államhoz csatolt területek egy részét, a Bácskát, a Muravidéket és a Muraközt. Az itt élő magyarság örömmel fogadta a magyar adminisztrációt, valamint hogy kisebbségből újra az államalkotó nemzet részévé vált. A magyar uralom azonban három és fél év után, 1944 őszén véget ért, amikor a jugoszláv hadsereg és a szovjet csapatok elérték a Délvidéket. A partizánok bácskai bevonulása után számos községben és városban magyarokat tartóztattak le, több ezer embert internáltak, illetve végeztek ki. A tanulmánykötet bemutatja az 1941-1948 közötti viharos évek számos vonatkozását: a mindennapi élet, a társadalmi szerveződések alakulását, számba veszi a magyarellenes megtorlások fellelhető forrásait, az akkori jogszolgáltatás ellentmondásosságát. Az írások kitekintenek arra, milyen szerepet játszottak a kisebbségek az államközi kapcsolatokban a háború után, és milyen kép él a korszakról az egyén és a közösség emlékezetében. Végül, de korántsem utolsósorban, képet nyújtanak arról, hogy miként változott a háborús időszak értékelése a történetírásban.
Tartalom
Bevezető (Hornyák Árpád–Bíró László)
ÉRTELMEZÉSEK ÉS TÉNYFELTÁRÁSOK
Juhász József: Királyságból a szocialista föderációba. Jugoszlávia, 1941–1948
Sokcsevits Dénes: Viktimológia a horvát történetírásban. A bleiburgi áldozatok a horvát és a nemzetközi szakirodalomban
BírÓ László: Pártdirektívák és múltértelmezés. Szemléletváltozások és megközelítések a jugoszláviai és a szerb történetírásban
Lukács B. György: A második világháborút követő tömeggyilkosságok szlovén áldozatai. A tudományos kutatások és a historiográfi a eddigi eredményei
A. Sajti Enikő: „A nemzeti lelkiismeret őrállója.”
Cseres Tibor: Hideg napok és a „még hidegebb napok”
Pihurik Judit: „Vagy ők, vagy mink.” Harminc évvel a csurogi razzia után
EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG AZ IMPÉRIUMVÁLTÁSOK SODRÁBAN
Kovács Csaba: A „Délvidék” és a „Vajdaság” 1941–1948 között a sajtó és az emlékezet tükrében
Papp Árpád: Az elmondhatatlan leírása. Az 1940-es évek a kollektív történeti tudatban a visszaemlékezések alapján
Németh Ferenc: Élet a Bánátban a német megszállás alatt, 1941–1944. A mindennapok és a magyarságtudat alakulása a Torontál című lap tükrében
Ózer Ágnes: A szerbiai sajtó képe Magyarországról 1941–1944 között
Halász Tibor: Perekben írt történelem. Bírósági ítéletek a magyar közigazgatás idején
Mezei Zsuzsanna: A második világháború áldozatai adatbázisának forrásai a vajdasági és szerbiai levéltárakban
Forró Lajos: Az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitásokkal kapcsolatos iratt ípusok a Vajdasági Levéltárban. Különös tekintett el Magyarkanizsa községre
Molnár Tibor: Az Óbecsei Járás Statisztikai Tanácsa. Adalékok a vajdasági közigazgatás működéséhez, 1944–1945
Szűgyi Ferenc: Egy köztiszteletben álló zentai személy életpályája és likvidálásának dokumentumai. Felsőhegyi András (1885–1944)
SZEMLÉLETVÁLTÁS ÉS ÚTKERESÉS: KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Hornyák Árpád: Határkijelölés, határsáv és a magyarországi délszlávok. Vitás kérdések a magyar–jugoszláv kapcsolatokban a második világháború után
Tóth Ágnes: A „nagypolitika” erőterében. Délszlávok Magyarországon, 1945–1948
Vukman Péter: Jugoszláv politikai emigránsok Magyarországon, 1948–1949
Oldalszám: 405
Kiadási év: 2016