A főváros a két világháború közötti időszakban katolikus templomépítési programot hajtott végre. Ez jelentős tényező lehetett volna a városszerkezet és a városkép alakulásában. Mégsem hozta meg a lehetséges eredményt.
A kötet a kegyúri és az azon kívül eső, elsősorban egyházi templomépítést, annak hátterét és összefüggéseit tárja fel. Bemutatja, hogy a főváros (mint mecénás kegyúr és építési hatóság egy személyben), az egyházi hatóság, maguk az egyházközségek, az építésztervezők, a szakmai közélet, illetve a gazdasági-politikai viszonyok mennyiben befolyásolták a templomépítés alakulását, valamint hogy a korszak egyházi építését milyen hatalmas és összetett előkészítő munka előzte meg.

A kötet mögött hatalmas levéltári és egyéb forrásfeltáró munka áll. A levéltári iratanyag közelsége Fabó Beáta számára lehetővé tette eddig kevésbé vagy egyáltalán nem kutatott irategyüttesek szisztematikus átnézését. Az építészeti tervanyagot nemcsak a történész, hanem az építész szempontjai alapján is elemzi. Kiemelten foglalkozik a születendő templomok tervezési hátterével, az épületek elhelyezésével, városképben elfoglalt szerepével, a tervező megválasztásával, a stílus és anyag választásának okaival, az elhúzódó döntések hátterével. A szerző egyik fő célja volt, hogy a nagyszámú terv-és képanyag egyesítve, egy helyen megtalálható legyen. A kitűzött célt sikerült elérni: a tartalmában és kivitelezésében is impozáns kötet átfogó képet ad a két világháború közötti katolikus templomépítészetről, alapmunkának fog számítani a korszak egyházi építészetének kutatásához.

Oldalszám: 319

Kiadási év: 2021