Fiume a 19. század utolsó két évtizedében a magyar korona országainak egyik leggyorsabban növekedő városává, kis kereskedő- és halászvároskából Európa tizedik legforgalmasabb tengeri kikötőjévé lett. Ennek a máig inspiráló sikertörténetnek társadalmi és – ma már egyre világosabb – környezeti ára volt. Ennek a könyvnek a főszereplői azok a városlakók, akik felismerték, hogy ezt az árat meg kell fizetni, s akik ezért Fiume átalakulását aggodalmakkal, nosztalgikus veszteségérzettel vagy egyenesen ellenségesen figyelték. Az egyre inkább az égbe nyúló város hosszú árnyékot vetett: jelentős mértékben átalakította környezetében a korábbi városhierarchiát, és elfoglalta helyét a paraszti képzeletvilágban is. A könyv ezért külön fejezetekben a rivális kisvárosok és a vidék városészlelésével is foglalkozik. Fiumében a „magyar idők” hozták el a változást, ezért a modernizációkritikus hangok gyakran magyarellenes tónusban szólaltak meg, hiszen a modernizáció és a magyar karakter összekapcsolása az elitek szándéka, egyúttal a városlakók tapasztalata is volt.
Ez a kutatás arra törekszik, hogy a látszólag nemzetek közötti konfliktusokról szóló beszámolókból kibogozza a modern város élhetőségére, élhetetlenségére vonatkozó gondolatokat. A modernizációt óvatos kétkedéssel vagy heves ellenérzésekkel szemlélők éppúgy kikerülhettek a szellemi és uralmi elit soraiból, mint az ipari munkásságból vagy a szegényparasztságból. A könyv az ő történeteiket meséli el.

Tartalom

Előszó. Gondolatok egy prométheuszi század városairól   
Köszönetnyilvánítás  
Bevezetés  
Fény és árnyék: Fiume várostörténete másképp  
A kötet fogalomhasználata  
A kutatás módszertana  
A kötet szerkezete  
A fiumei városi tér átalakulása  
A kikötői negyed kiépítése  
A mozdulatlanságba merevedett óváros  
Városolvasatok  
A magyar modernizáció kirakatvárosa  
Fiume mint második főváros  
Kritikus városolvasatok 1.: Az uralkodó városolvasat megkérdőjelezése  
Kritikus városolvasatok 2.: „Rieka közönségesen fogalmazva a saját zsírjába fullad.” Fiume mint a túlzások városa  
Kritikus városolvasatok 3.: „Szürke szörnyeteg, Fiume a neved” – az egysíkú város  
Térhasználati konfliktusok a modernizálódó városi térben  
A vitorlás hajózás válsága és a városi tér  
Az ipari és a reprezentatív tér összecsúszása  
A városi térhasználat egy sajátos mintázata: az ingázás
Térhasználati konfliktusok a nacionalizmus nyelvén elmesélve
Kritikus városértelmezések és kisváros-koncepció a rivális Zengg városában
Válságnarratívák
„Szatócsok, szabók, suszterek fészke” – a kisszerűség érzésétől a kisipar tudatos képviseletéig
Ellenzéki szerepben: a Jogpárt sikere Zenggben
A városi modernizáció ellenséges fogadtatása vidéken
„A parasztok belekiabálják […] magukat a Magyarország elleni kifakadásokba”. Az 1883-as paraszti megmozdulások szimbólum- és szóhasználata
Városellenes paraszti erőszak
A vidék behálózása – az állam behatolása a rurális térbe
Összegzés
Bibliográfia
Névmutató
Képmelléklet

Oldalszám: 195

Kiadási év: 2024