Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
A képalkotás folyamatai
„Imagológia” és „balkanizmus”
A kategorizáció keretei - „a Nyugat és a Kelet”, „Európa és Ázsia”, „Közép-Európa és Kelet-Európa”
„A Balkán” és a „balkanizáció”
MAGYARORSZÁG ÉS A BALKÁN - EGY KAPCSOLAT KEZDETEI
A történelmi Magyarország önazonosítása „a Balkán” kirajzolódása előtt
A „Kelet népe”-toposz eredete
Magyarok „keleti utazása” a 19. században - négy példa
BELEBONYOLÓDVA A BALKÁNI ÜGYEKBE (1875-1918)
„A Balkán” kirajzolódása
Diszciplináris keretek:a korabeli földrajztudomány
„A Balkán” mint „ellen-Magyarország”
A „velünk élő Balkán” - a magyarországi nemzetiségek
A Magyar Birodalom igézetében
A „természetes határok” nyomában
A jó bosnyákok
Hogyan tegyünk szert új barátokra, illetve új ősi rokonokra?
Turáni átkok és áldások
A Balkán és Közép-Európa a 20. század elején
A kritikai balkanizmus kezdetei
A „BALKANIZÁLÓDÁS” RÉME ÉS AZ ÖSSZEFOGÁS UTÓPIÁJA KÖZÖTT (1918-1945)
Magyarország és a Balkán - Trianon után
Magyarország külpolitikai helyzetének megváltozása
A revízió szellemében
Balkán-képek a két világháború között
A „Nyugat népe” elképzelés
A „Kelet népe”-motívum, a két világháború között
A „dunai/közép-/köztes-európai összefogás” elképzelései
A fiatal felnőtt Balkán
NYUGATRÓL KELETRE - 1945 UTÁN
Az 1945-ös változások „feldolgozása”
Új magyar „politikai korrektség” - ismerjük meg egymást!
Összefogni! De kikkel és hogyan?
A Balkán „eltűnése”
Bivalyok földje - Románia, Albánia és Görögország
Mintha nekik találták volna ki a szocializmust - Bulgária
Kanyargós utak - Jugoszlávia
„Nagy-Kelet-Európa” felemelkedése
„Közép-Európa” feltámadása és a régióvita
FELEMÁS FELTÁMADÁS
A rendszerváltás után
Régi és új törésvonalak
Határok és elvárások
Az új balkáni háború
Balkán-képek a rendszerváltás után
„Megismerni, elemezni, leírni”
„Kimutatni: Balkán, tehát nem Európa”
„Kimutatni: a Nyugat tette őket »balkánivá«”
„Ideje túllépnünk a megismerésen, a Balkánnal kapcsolatban feladataink vannak ”
FELHASZNÁLT IRODALOM

Oldalszám: 294

Kiadási év: 2005