A vasút másfél évszázados történetének első száz éves csaknem töretlen, folyamatos fejlődési periódusa, majd a II. világháborút követő évtizedekben - a szállítási igények változása és a közúti szállítás jelentős térnyerése miatt - történt hanyatlása után az elmúlt évtizedben ismét reneszánszát éli.
A szolgáltatás minőségének javításában a vasúti pálya és a járművek mellett meghatározó szerepe van a települések és a vasút között kapuként megjelenő állomásépületeknek, illetve az ügyfelek által igénybevett létesítményeknek. Ugyanakkor a vasúti épületekkel és környezetükkel szemben megfogalmazott elvárások megvalósításának lehetőségét mindenkor a vasúti szállítás iránti igény, a vasúti hálózat fejlesztésének, korszerűsítésének üteme határozza meg alapvetően.
A MÁV Rt. vasúthálózatán fekvő csaknem 1400 állomás, megállóhely utasforgalmi épületeinek több mint 30%-a még a múlt században épült, kb. 20%-a a II. világháborút megelőzően és kevesebb, mint 50%-a ezt követően. Az állomásépületek építés ideje szerinti megoszlása egyben tükrözi ezek építészeti stílusát, kialakítását, megjelenést.
A II. világháború előtti időszakra jellemző volt a vasúti épületek típusterv alapján történő építése. Ebben az időszakban csak a nagyobb települések állomásépületei készültek egyedi tervek alapján. Különösen a századforduló környékén épültek szép számmal olyan állomásépületek, amelyek - ahol még állnak - ma is meghatározó középületei a településnek.

Tartalom

Előszó
DR. HORVÁTH FERENC: A magyar vasúti hálózat kialakulása és fejlődése napjainkig
DR. KUBINSZKY MIHÁLY: A magyar vasutak építészete, kezdeti építkezések, tipizálási törekvések és egyedi tervezésű épületek
KISS ZSUZSANNA: Művészeti alkotások és a magyar vasút
VÖRÖS TIBOR: A magyar vasúti építészet jelenlegi törekvései

Oldalszám: 84

Kiadási év: 1999