Szentendre város története a mai napig jórészt feltáratlan. A felszabadulás előtti időszak városmonográfia sorozatából is hiányzik a település múltját összegző kötet. A legteljesebb anyagot mindmáig a Borovszky-féle megyemonográfiában és a Pest megye műemlékeit összegző két modem kötetben találhatjuk a városról. A nagyon hasznos és jó összegzés: az idegenforgalmi célokat szolgáló kis „Szentendre” könyv, nem pótolja a hiányt.
Az 1951-ben régészeti-helytörténeti-néprajzi profillal alakított Ferenczy Múzeum jelentős anyagot halmozott össze gyűjteményeiben. Ez a kötet és képei első próbálkozás a korszerű, teljességre törekvő városmonográfia elkészítésére. Adatait főleg a levéltári forrásokból meríti, áttekintve város történetét a honfoglalástól a századfordulóig. A mellékletben található válogatott dokumentumok szemléletesen bizonyítják a fejlődés főbb szakaszait és törvényszerűségeit.
A kötet más hiányt is pótol; várostörténeti állandó kiállítás helyett alapvető tájékoztatást ad; összegzi a város magyar középkorának főbb momentumait; elemzi a szerb telepesek és helyben maradottak városépítő szerepét; rávilágít a magyar—szerb—német nyelvű együttélés kérdéseire; a különböző korszakok társadalmi, gazdasági mozgásaira; a szőlőkultúra és az ipar városfejlődésben betöltött szerepére.
Az idegenforgalom fontos centrumává előlépett Pest megyei város lakossága, tanuló ifjúsága, de a város számlálhatatlanul sok vendége bizonyára haszonnal veszi kézbe — ezt az olvasmánynak is kitűnő — dokumentumkötetet.

Előszó
Bevezetés
I.    fejezet
Szentendre történetének dokumentumai az államalapítástól a török kor végéig
II.    fejezet
Településfejlődés a magánföldesúri korszakban (1690—1767)
—    Szentendre újratelepülése
—    Szentendre és a Zichyek
—    A városigazgatás kialakulása
III.    fejezet
Gazdaság és társadalom a 18. században
—    Fejlődés az összeírások tükrében
—    A szőlőkultúra kialakulása
—    Ipari fejlődés a 18. században
—    A kereskedelem kialakulása
—    Életmód a 18. században
IV.    fejezet
Szentendre a kamara fennhatósága alatt (1767—1848)
—    Az úrbérrendezés
—    Városigazgatás a 18. század végén
—    Ráby Mátyás Szentendrén .
—    Társadalmi fejlődés a 19. század első felében
—    Az ipar és kereskedelem
—    Városigazgatás a 19. század első felében
V.    fejezet
A polgári fejlődés útján (1849—1890)
—    Gazdasági élet a polgári forradalom után
—    A város jogi helyzetének rendezése
—    A szőlőgazdaság bomlása
—    A város új lehetőségei

Dokumentumok
1.    Szentendre Visegrád fennhatósága alá kerül (1318)
2.    Az 1546. és 1562. évi török adóösszeírások
3.    Tanúkihallgatás a Muslay család borosjenői és szentendrei birtoklásáról (1697)
4.    A szerbek kiváltságai 1690-ből
5.    Bercsényi Miklós levele a városhoz. 1707. november 22
6.    Határjárási jegyzőkönyv Szentendre, Pomáz és Budakalász között (1754)
7.    Az úriszék utasítása a város igazgatásáról (1738)
8.    Úrbéri kérdőpontok és a szentendreiek válaszai (1770)
9.    Sambati György végrendelete (1752)
10.    Részlet Madarász Mihály végrendeletéből (1769)
11.    Raffa Mircsina vagyonának összeírása (1756)
12.    Radics István hagyatéka (1782)
13.    Ébner Mihály ingóságai (1783)
14.    Beslicza György özvegyének ingóságai (1790)
15.    Ignyátovics Mátyás özvegyének ingóságai (1790)
16.    Piperkovics Cyrill hagyatéka (1790)
17.    Az 1775. évi árvízkárok összeírása (részlet)
18.    A kádárok munkáinak árszabása (1791)
19.    Margaritovits Sándor szőlőire fordított költségek (1784—1787) 
20.    A boltok összeírása 1792-ben.
21.    összesítés a lakosság jövedelméről (1790)
22.    Városleírás a 18. század végéről
23.    Községülési jegyzőkönyv: 1848. március 29
24.    Városleírás a 19. század közepéről
25.    A város szervezetének terve (1872)
26.    Helyszíni tárgyalás filoxéra ügyben (1882)
27.    A vasútépítés irataiból (1886)
28.    A város örökváltsági szerződése (1886)
Jegyzetek
Idegen nyelvű kivonat
Képek
Képek jegyzéke
Tartalomjegyzék

Oldalszám: 238

Kiadási év: 1981