Mind a magyar, mind a szlovák történelmi emlékezet magától értetődő tényként kezeli, hogy az 1918 előtti Magyarországon a nemesség magyar anyanyelvű és magyar identitású volt, holott számtalan forrás bizonyítja, hogy a 19. századi Magyarország egyes északi vármegyéiben a nemesi társadalom elsöprő többségét tették ki a szlovák anyanyelvű, magyarul nem vagy csak alig tudó nemesek.
E réteg életébe nyújt bepillantást Demmel József kötete egy különleges életpályán keresztül. A szlovák anyanyelvű turóci alispán, Justh József élettörténetéből ugyanis megtudhatjuk, hogy e kettős (magyar nemesipolitikai és szlovák kulturális-nyelvi) identitást hogyan lehetett hosszabb távon összeegyeztetni. Hiszen Justh egyszerre volt Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és Deák Ferenc bizalmasa és politikai szövetségese, ugyanakkor pedig a szlovák nemzeti mozgalmat és az 1848-as fegyveres megmozdulásokat vezető Eudovít Stúr, Jozef Miloslav Húrban és Pavol Mudron barátja, támogatója és a szlovák kulturális intézmények mecénása. Sorsán keresztül ezen elfeledett nemesi társadalom történetét ismerhetjük meg.

PROLÓGUS
AZ ELFELEJTETT ELIT
Szlovák anyanyelvű nemesek a 19. századi Felső-Magyarországon
1.    Historiográfia
2.    A szlovák nemesség
3.    ...nacionalizmusok szorításában
„NÁLUNK, HOL MAGYAR NINCS IS”
Turóc megye története 1848-ig
1.    A keretek
„52 picziny királyság”
A tót Svájc
- Család és politika
2.    Politikai törésvonalak
3.    Nyelvi törésvonalak
4.    Generációs törésvonalak
5.    „azok az emberek aligha őszinték”
6.    A Justh-liga hatalomra jutása
„MAGYAR ÜGYÜNK ITT KEVÉS SYMPATHIÁVAL BÍR”
Turóc megye 1848-1849-ben
1.    A turóci közhangulat 1848 nyarán

2.    A „pánszláv” nemzetőrség

3.    Ellenség a szomszédban

4.    Szlovák világ Turócban .
Stúr üldözője, húrban foglya
Justh József 1848-1849-ben
1.    Követből főispán
2.    Turóci szolidaritás
3.    1848 tapasztalata
„TÓT AGITÁTOROKKAL, HURBANNAL ÉS STÜRRAL BIZALMASKODOTT”
A szlovák nemzeti mozgalom és az evangélikus társadalom rejtett hálózatai
1.    Az evangélikus társadalom és törésvonalai
a 19. századi Magyarországon
2.    „Vallása: tót; nemzetisége: lutheránus”
3.    Unió
4.    „Hurbannak igaza van”
5.    Karonfogva Stúrral.
PÁNSZLÁVOK A KASTÉLYBAN
Justh József szlovák kapcsolatai
1.    Pánszlávok a kastélyban
2.    Szlovák vagy magyar?
A KEGYELMI PILLANAT
A szlovák és a magyar politikai elit 1860-1861-ben
1.    Fegyverszünet a nemzetiségi fronton
2.    A magyar liberális elit nemzetiségpolitikai koncepciói 1860-1861-ben
3.    Szlovák politikai csoportok 1860-1861-ben
4.    Miért éppen Turócszentmárton?
5.    Turóc megye, 1860-1861

EGY FEJFÁJÁS TÖRTÉNETE
Justh József és a turócszentmártoni memorandum.
1.    A „tót congressus”
2.    „Pánszlávok” a megyeházán
3.    A szlovák önállósodás drámája
4.    Petíciók és borogatások
EGY NEMZETISÉGI TÖRVÉNY REJTELMEI

Az 1868. XLIV. törvény és a szlovák nemesség politikai reintegrációja
1.    Egy befolyásos politikus
2.    Nemzetiségi integráció, nemesi reintegráció?
„A MAGYAR ÁLLAMNAK VAN MÉG ELÉG EREJE ELLENSÉGEIT ÖSSZETIPORNI”
A turóci hatalmi válság is a szlovák kulturális intézményrendszer felszámolása
1.    Hatalmi átrendeződések Turóc megyében
2.    A „csendes szlovák”
3.    Don Bellos Rinaldos de la Horca, avagy egy alispán sértettsége
4.    A „pánszláv gimnáziumok” alkonya
5.    A Matica slovenská bezárása és a turóci elit bukása
„Élő halott járt közöttünk”
Az összeomlás
EPILÓGUS

BIBLIOGRÁFIA
NÉVMUTATÓ

Oldalszám: 283

Kiadási év: 2014