Dávid Géza, Fodor Pál: Az ország ügye mindenek előtt való - A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544-1545, 1552)
Dávid Géza, Fodor Pál: Ez az ügy fölöttébb fontos - A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565)

Dávid Géza, Fodor Pál: Az ország ügye mindenek előtt való - A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544-1545, 1552)
16. századi Oszmán Birodalom legfontosabb kormányzati szerve a szultáni vagy államtanács (díván-i hümájún) volt, amely az uralkodó nevében a legfőbb törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat gyakorolta. A tanács napirendjére a legkülönbözőbb témák kerülhettek, a nagypolitikától a legkisebb helyi jogsértésekig. A testület döntéseit a szultán nevében kibocsátott parancsokban (hüküm, fermán, emr) rögzítették, amelyek a törvény erejével bírtak. A rendeleteket nem csupán a kérdésben érdekelteknek küldték el, hanem némileg lerövidítve külön kötetekbe, az úgynevezett mühimme defterikbe is bejegyezték. E regisztrumokat a dívánban őrizték, hogy szükség esetén bármelyik határozatot visszakereshessék bennük. Nincs még egy olyan török forrásfajta, amely ezekhez fogható, széles körű információkkal szolgálna a hódoltság kori Oszmán Birodalom megismeréséhez. A könyv az első két legkorábbi kötet Magyarországra vonatkozó anyagát közli eredetiben (latin betűs átírásban), igen részletes magyar nyelvű összefoglalók kíséretében. A források jelentőségét növeli, hogy a török hódoltság kialakításának sorsdöntő éveiből maradtak ránk.

Dávid Géza, Fodor Pál: Ez az ügy fölöttébb fontos - A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565)
A szerzőpáros által sajtó alá rendezett rendelettár a 2005-ben megjelent kötetük („Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei [1544–1545, 1552. História Könyvtár. Okmánytárak 1., Bp., 2005) folytatása. A sorozat célja, hogy a 16. századi Oszmán Birodalom legfontosabb kormányzati szervében, a szultáni tanácsban (díván-i hümájún) megtárgyalt „fontos ügyekkel” kapcsolatosan készült iratokból a magyar vonatkozásúakat (összesen 229 darabot) a hazai tudományosság számára hozzáférhetővé tegye. A feldolgozott anyag jelentőségét mutatja, hogy attól a testülettől származik, amely az uralkodó nevében a legfelső törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolta. Tagjai voltak a főbb igazgatási ágak vezetői, a nagyvezír, az őt követő 2., 3. (esetleg 4.) vezírek, a két kádiaszker, a két defterdár, és a nisándzsi, valamint – amennyiben a fővárosban tartózkodott – a ruméliai beglerbég és a kapudán pasa (utóbbi kettő csak vélemény-nyilvánítási jogkörrel). Az üléseken elvben a padisah, a gyakorlatban általában a nagyvezír elnökölt. Ez a 10-12 ember döntött az állam sorsát közelebbről érintő ügyekben, vitatták meg a kül- és katonapolitikai célkitűzéseket, a kormányzati teendőket, a tartományok közbiztonsági és adóztatási gondjait. A döntéseket a szultán nevében kibocsátott parancsokban rögzítették. A 16–17. századi magyar történelem szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen török forrástípus magyar nyelvű megjelentetése a magyar török kori kutatások magas szintű tudományos eredménye.

Oldalszám: 757+382

Kiadási év: 2005, 2009