A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Gazdaságrendészeti Osztályát (GRO) elsősorban a második világháború utáni katasztrofális, rendkívül zavaros gazdasági élet és közellátás szabályozására, helyreállítására alakították meg 1945-ben. Mindemellett fontos szerepe volt a megelőzésben és az elrettentésben egyaránt. Noha nem nőtte ki magát olyan meghatározó, a korszakban hasonló államvédelmi feladatokat ellátó politikai és katonai nyomozó szervvé, mint a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztálya (ÁVO) vagy a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya (Katpol), amelyek történetére bőséges forrás áll rendelkezésünkre, a maga korában nagyon is jelentős szerepe volt.
A gazdasági rendőrség funkcionálisan megjelölt gazdaságellenőrző szerepe szolgálta egyrészt a lakosság ellátásának normalizálását, de egyben célja volt az elrettentés és a megelőzés is, vagyis a társadalom gazdasági tevékenységének elsősorban a Magyar Kommunista Párt által megszabott keretek közé szorítása.
Történelmi szerepét feszegetve az is egyértelmű, hogy a gazdasági rendészeti feladatok ellátásán túl már kezdettől fogva felmerült az a nem nyilvános szándék is, hogy a gazdasági rendőrségnek (a PRO/ÁVO-hoz hasonlóan) hozzá kell járulnia a kommunista párt finanszírozásához. Az osztály hatékony szerepet vállalt mind az intézményi fedezettel folyó áru-, mind a háború utáni embercsempészetben, ez utóbbi során valutáért, ékszerért, lakásért több százan jutottak útlevélhez. Sőt az MKP több esetben használta a gazdasági rendőrséget arra is, hogy leszámoljon a párton kívüli politikai ellenfeleivel.
A Gazdaságrendészeti Osztály több mint hároméves fennállása alatt lényegében betöltötte az MKP által az átmeneti szakaszban neki szánt szerepet. Egészen addig, amíg mind a politikai, mind a gazdasági hatalom megszerzése után terhessé nem vált a kommunista párt, de elsősorban a Péter Gábor vezette politikai rendőrség számára.

Tartalom

A GAZDASÁGRENDÉSZETI OSZTÁLY (1945. SZEPTEMBER 1.-1948. DECEMBER 15.)
Előszó
„Szükség van gazdasági rendőrségre"
A gazdaságrendészeti feladatok országos kiterjesztése
A gazdasági rendőrség politikai szerepvállalása
„A pék kilopta a sót a kenyérből" - razziák a fővárosban
A gazdasági rendőrség „gazdasági ügyei"
Villányi András félreállítása
DOKUMENTUMOK A GAZDASÁGI RENDŐRSÉG TÖRTÉNETÉBŐL
A forrásközlés szempontjai
Fogass József javaslata a gazdasági rendőrség felállítására (1945. április 2.)
Kossá István levele Rákosi Mátyáshoz a gazdasági rendőrség ügyében (1945. augusztus 8.)
Farkas Mihály válaszlevele Kossá Istvánnak (1945. augusztus 21.)
Fehér Lajos felterjesztése a gazdasági rendőrség feladatkörének meghatározásáról (1945. augusztus 14.)
Erdei Ferenc ideiglenes hozzájárulása a gazdasági rendőrség felállításához (1945. szeptember 1.)
Kimutatás a Gazdaságrendészeti Osztály szervezetéről és személyi állományáról (1945. szeptember 24.)
Rónai Rudolf jelentése Sólyom Lászlónak a GRO szervezetéről és személyi állományáról (1945. szeptember 28.)
A Gazdaságrendészeti Osztály 1945. decemberi átszervezése (1945. december 12.)
A Budapesti Főkapitányság Szervezési Osztályának jelentése a GRO átszervezéséről (1945. december 19.)
Vas Zoltán előterjesztése a belügyminiszterhez a lefoglalt élelmiszerek ügyében (1945. november 15.)
Bárányos Károly közellátásügyi miniszter átirata Nagy Imre belügyminiszternek (1945. november 19.)
A Közellátásügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Osztályának feljegyzése a belügyminiszter részére (1945. november 20.)
Sólyom László levele Bárányos Károly közellátásügyi miniszternek a gazdasági rendőrséget ért vádak tárgyában (1945. november 20.)
A Belügyminisztérium válaszlevele Bárányos Károly közellátásügyi miniszter átiratára (1946. július 12.)
Ladányi József rendőr őrnagy jelentése a gazdasági rendőrség számára kiutalt természetbeni juttatásokról (1946. január 17.)
Császár Emil rendőrnyomozó őrnagy bizalmas jelentése a gazdasági rendőrség vezérkaráról (1946. január 17.)
Szabó rendőrnyomozó alezredes összefoglaló jelentése a gazdasági rendőrségről (1946. január 18.)
Jelentés a gazdasági rendőrség munkájáról a fővárosban (1946. február 1.)
A gazdasági rendőrség jelentése Vas István fiának gyanús ügyleteiről (1946. február 9.)
A gazdasági rendőrség heti kimutatása a lefoglalt árucikkekről (1946. február 17.)
Villányi András havi jelentése a készletbejelentési rendelet betartásáról (1946. február 23.)
Villányi András javaslata a Gazdaságrendészeti Osztály újabb átszervezésére (1946. február 25.)
Sólyom László napiparancsa a budapesti kerületi bűnügyi nyomozócsoportok GRO-nyomozókkal való megerősítéséről (1946. március 11.)
Kimutatás a gazdasági rendőrség ügyforgalmáról 1946. február 19. és március 2. között (1946. március 3.)
Rajk László körrendelete a gazdasági rendészeti feladatok ellátásáról a vidéki és vármegyei főkapitányságokon (1946. augusztus 2.)
Bárányos Károly levele Rajk László belügyminiszter részére (1946. szeptember 14.)
Rajk László belügyminiszter rendelete a gazdasági rendőrség ügyosztállyá szervezéséről - részlet (1946. december 24.)
Villányi András pályázati felhívása a hároméves terv büntetőjogi védelméről szóló jogszabálytervezet elkészítésére (1947. május 12.)
A Gazdaságrendészeti Osztály feljegyzése az Egyesült Izzó ügyében (1947. december 24.)
Radványi Dezső jelentése a VII. alosztály működéséről (1948. február 28.)
Péter Gábor jelentése az ÁVO és a BM viszonyáról (1948. július)
Kádár János belügyminiszter rendelete a Gazdasági Rendészeti Ügyosztály megszüntetéséről (1948. november 25.)
A BM ÁVH jelentése a Nemzeti Kereskedelmi Rt. vezetőinek útlevélkérelméről (1949. augusztus 25.)
Perújítási indítvány dr. Villányi András és Villányi Ernő ügyében (1954. szeptember 3.)
A Legfelsőbb Bíróság ítélete dr. Villányi András perújítási ügyében (1955. október 13.)
Non György legfőbb ügyész igazolása dr. Villányi András ártatlanságáról (1956. május 21.)
FÜGGELÉK
Kislexikon
Rövidítések jegyzéke
Források és irodalom
Névmutató

Oldalszám: 279

Kiadási év: 2015