visibility PLG_FLEXIBLE_QUICKLOOK

Budapesti Negyed 29-30. - Budapest ostroma

Budapesti Negyed 29-30. - Budapest ostroma

Cikkszám : S2000/29-30
Kiadó:
Budapest Fõváros Levéltára
Fogyasztói ár3.980 Ft
Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab:

A mai Budapest területén található települések az európai hadtörténelembe bizonyíthatóan a római időkben léptek be, amikor is a Duna vált az Imperium keleti határfolyójává. Az időszámításunk kezdete körüli időktől fokozatosan épült ki a Duna jobb partjának, a limes-nek többé kevésbé összefüggő erőd- és őrtoronylánca, a part mellett vezető hadiúttal, valamint a túlparton, a Duna bal partján létesített őrtornyokkal és hídfőkkel; romjaikat a Március 15-e téren a mai napig megcsodálhatjuk. A budai oldal nagyobb táborai - Aquincum, Víziváros, Albertfalva és Nagytétény, valamint a Hajógyári sziget helytartói palotája - a Barbaricum felől az ötödik század elejéig érkező katonai nyomásnak, gyors betöréseknek és rablóhadjáratoknak nyilván több ízben ellenálltak, az ostromokról azonban feljegyzések nem maradtak fenn.
Katonai jelentősége a Duna vonalának és Pest-Buda térségének ismét csak akkor lesz, amikor a középkorban az ország egyik, majd legkedveltebb, 1408-tól folyamatosan használt igazgatási központjává válik, valamint kiépítik a budai hegyen a Várat. Buda későbbi, közmondásos fontosságához azonban még az is kellett, hogy végvárrá váljon. Hasonlóképpen a római időkhöz, a keleti és nyugati birodalmak és kultúrák határán álló erősséggé majd csak a török időkben válik, s legvéresebb modern kori ostromára sem véletlenül 1944-45-ben kerül sor

Jó állapotú használt könyv.

Tartalom

Veszprémy László: Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig
Domokos György: Buda ostromai
Domokos György: Forrásközlés
Galántay Ervin: Buda ostroma, 1686, spanyol szemmel
Hermann Róbert: Buda bevétele, 1849. május 21.
Vörös Boldizsár: Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló
Ungváry Krisztián: „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára
Pető Andrea: Budapest ostroma 1944-1945-ben - női szemmel
Ungváry Krisztián: Második Sztálingrád
Eörsi László: Budapest ostroma, 1956
Civil élet a háborús városban 1914-1918

 

Oldalszám: 339

Kiadási év: 2000