A kötet tanulmányai sok esetben feltáratlan vagy érintőlegesen ismert források felhasználásával, a történettudomány, a politológia, a filozófia, az irodalomtudomány, a színháztörténet vagy a művelődéstörténet felől közelítenek témáikhoz. Bár az írások különböző tudományterületekről kerültek ki, szembetűnő, hogy az egymásra reflektáló témák, újra és újra felbukkanva, mennyire sűrű hálózatot rajzolnak ki közöttük, miközben a laudációk, dicsőítő művek, színházi előadások, ex librisek és kézírásos possessor-bejegyzések mind-mind a hatalmi (ön)reprezentációt hivatottak szolgálni.
Milyen stratégiákkal működnek a régi és új zsarnokok, monarchiák, demokráciák és totalitárius államformák; mennyit, mit, hogyan engednek állampolgáraiknak; milyen szereplehetőségeik voltak és vannak az értelmiségieknek a hatalom közvetlen környezetében; az irodalmi művek fiktív világa milyen képet ad az egyén és hatalom, vagy a periféria és hatalom viszonyáról, s ez mi módon áll kapcsolatban a valósággal? A kötet tanulmányai ezeket a kérdéseket feszegetik.

Tartalom

Előszó
Kecskeméti Gábor: Hatalom és értelmiség. Kora újkori perspektívák
Pap Ágnes: A királyi és a királyság intézménye az Agni-puránában
Bánfi Szilvia: A hatalmi harc áldozatául esett tipográfus Töltési István tragikus véget ért debreceni működéséről, és a meg nem valósult bibliakiadásról.
Bíró Csilla. Esterházy Pál nádor hatalmi reprezentációja két régi nyomtatvány tükrében
Hende Fanni: Az uralkodó bevonulásán elhangzott köszöntőbeszédek mint politikai reprezentációk
Garadnai Erika. A hitvita mint a főúri reprezentáció eszköze a 17. században: A Nádasdyak felekezetváltásának tükrében
Golub Xénia. Szláv antikváink és szerb possessoraik
Vasné Tóth Kornélia. Világi és egyházi reprezentáció, hatalmi szimbolika az ex libriseken
Elnyomás és ellenállás, politika és ellenzék a 19. században
Takáts József. A hatalom automatái: A Buda halála politikája
Rajnai Edit. „Theaterordnung”: A színjátszás lehetőségei az 1850-es években
Illyés Boglárka. Francia opera és magyar önreprezentáció: Massenet Heródiásának budapesti díszelőadása az 1885-ös Országos Kiállítás kontextusában
Vesztróczy Zsolt. Kritikus vagy mameluk? A dualista kormányzat és a parlament működése Mikszáth Kálmán parlamenti karcolatai alapján, 1881-1910
Hatalom és társadalom diskurzusai a 20. század második felében Magyarországon
Standeisky Éva. A hatalom kapui. Értelmiségiek közszerepben
Szegő Iván Miklós. Elit és hatalom viszonya: Történelmi, filozófiai és társadalomtudományi megközelítések
Rainer M János. Önéletrajzi reprezentáció és hatalmi diskurzus – a „századosok” önéletrajzai, 1949-51
Ungváry Krisztián: A potsdami határozatok legendái a történetírásban
Tabajdi Gábor. A hatalom a kereszténydemokrata hagyományban (1945-1989)
Lénárt András. Az egyesített zsidó hitközség és a hatalom 1956 után
Somlai Katalin. Go West! A nyugati ösztöndíj-politika diskurzusai az 1960-1970-es évek Magyarországán
Eörsi László. A MŰVÉSZET MINT A HATALOM KRITIKÁJA: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika
Patonai Anikó Ágnes: Hattyúk és a hatalom. Balettbemutatók a Magyar Állami Operaházban 1950-53 között
Rózsfalvi Zsuzsanna: Individuum - kollektívum - hatalom. Cseres Tibor: Őseink kertje, Erdély
Mann Jolán. A hatalom árnyékában – Sinkó Ervin életművének irodalomtörténeti helye
Visy Beatrix. A hatalom pozíciója, ábrázolása és hatalmi diskurzusok a kortárs magyar irodalom szegénységnarratíváiban
Földesi Ferenc: Háború, emlékezés, béke. Susan Philips: War Damaged Musical Instruments (Pair)

Oldalszám: 339

Kiadási év: 2016