Nincs termék a kosárban!
A jelen tanulmány az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszékén készült diplomamunka átdolgozott, javított és nem kis mértékben bővített változata. Ez a tény már önmagában is örvendetes, hiszen a szakdolgozatok könyv vagy cikkformában való közlése sajnos egyáltalán nem mondható általánosnak napjainkban. Ráadásul Belényessy Károly munkája több szempontból is új utakon jár. Egyrészt újdonságnak számít témaválasztása: egy adott régió, esetünkben a Zemplén összes pálos kolostorának, valamint azok környezetének együttes, összehasonlító tárgyalása. Másrészt hasonlóan úttörőnek mondható a feldolgozás módszertana. Hiszen rendkívül különböző mértékben kutatott és kutatható romokról, épületmaradványokról illetve -nyomokról, valamint az ember tájalakító tevékenységének egyéb jeleiről van szó, melyeket ásatással, illetve terepbejárással sikerült lokalizálni. E kutatások eredményeit a szerző végül egy összefüggő képpé fésüli össze, s ennek nyomán, az írásos forrásokkal kiegészülve kirajzolódik a Zemplén e részén települt pálos kolostorok birtokhálózata, gazdálkodása, társadalmi háttere, valamint az egymáshoz, illetve a környék más egyházi intézményeihez és birtokosaihoz fűződő viszonyuknak egyes elemei.
A téma egyébiránt már csak azért is figyelmet érdemel, mivel a pálos rend a középkori szerzetesrendek között az egyik legsajátosabb jelenség. A kiváló német történész, Kaspar Elm szavaival élve a rend a 14. század eleji pápai elismerés nyomán „egy elfuserált koldulórenddé” vált. Jóllehet a pálosok a 13. század közepe táján remeterendként indultak, a század végére ezzel az irányultsággal már kevés sikerre számíthattak. Ugyanakkor már a korai időszakban is megjelentek egyes közösségeikben bizonyos, a monasztikus hagyományokat tükröző vonások. Ehhez a már eredetileg is némiképp összetett jelleghez társultak azután egyes koldulórendi sajátosságok, melyek a rend számára 1308-ban előírt ágostonos regulából következtek. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a középkori szerzetesség három fő irányzata minden egyes kolostorban egyaránt megjelent volna. Egyes kolostorok inkább őrizték a remeteségek hagyományát, mások inkább monasztikus vagy éppen koldulórendi közösség képét mutatták. A különféle kolostorok pedig az idők folyamán át is alakulhattak, részben egyes általános rendi tendenciák, részben a helyi igények függvényében. Ezek a vonások tükröződtek azután az egyes kolostoroknak a külvilághoz, az őket körülvevő társadalomhoz való viszonyában éppúgy, mint az épületeikben vagy a különben általánosságban is szerény méretű birtokaikban, azok összetételében. A zempléni kolostorok példáján a fent leírt jellegzetességek csaknem mindegyike bemutatható, ráadásul nyomon követhető az is, ahogy ezek a szerzetesközösségek egymással együttműködve közösen lépnek fel saját érdekeik védelmében. Ez az oklevelekkel is jól dokumentálható közös fellépés rávilágít a rend belső szervezetére és feltehetőleg az ország más vidékein települt kolostorokban sem volt ismeretlen, csak legfeljebb kevesebbet tudunk róla.
F. Romhányi Beatrix
Tartalom
BEVEZETÉS
FÖLDRAJZI KÖRNYEZET
ABAÚJ MEGYE ÉS AZ ABAÚJI-HEGYALJA KÖZÉPKORI ÉS KORAÚJKORI TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA
A PÁLOS REND RÖVID TÖRTÉNETE
A KÖZÉPKORI PÁLOS REND KUTATÁSÁNAK FŐ IRÁNYVONALAI
AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA
1. Regéc, Szent Fülöp és Jakab kolostor
Kutatása
A kolostor
A romok közvetlen környezete és a helyszínen gyűjtött leletanyag
Összefoglalás
2. Középnémeti, Szent László kápolna és remeteség
Kutatása
3. Göncruszka, Szent Katalin kolostor
Kutatása
A kolostor
A kolostor közvetlen környezete és a helyszínen gyűjtött leletanyag
Összefoglalás
4. Gönc, Szűz Mária kolostor
Kutatása
A kolostor
AZ ÉSZAKI TEMPLOMFAL ÉS A HOZZÁ CSATLAKOZÓ HELYISÉGEK LEÍRÁSA
A SZÁRNÉPÜLETEK OMLADÉKÁNAK LEÍRÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
A kolostor közvetlen környezete és a helyszínen gyűjtött leletanyag
Összefoglalás
5. Telkibánya, Szent Katalin ispotály
Kutatása
6. Szentháromság kolostor
Kutatása
A kolostor
A kolostor közvetlen környezete
Összefoglalás
FELMÉRÉSI MÓDSZEREK, MÉRÉSI TAPASZTALATOK
KOLOSTOR ÉS KÖRNYEZETE AZ ABAÚJI-HEGYALJÁN
A kolostor és közvetlen környezete
A pálos kolostorok élettere az Abaúji-hegyalja területén
Pálos kolostorcsoport az Abaúji-hegyalja területén
PÁLOS KOLOSTOROK GAZDÁLKODÁSA AZ ABAÚJI-HEGY ALJÁN
Birtokok
Adományozók
Malmok a pálos birtokszervezetben
Gazdálkodás
ÖSSZEFOGLALÁS
FÜGGELÉK
MELLÉKLETEK
TÉRKÉPEK
BIBLIOGRÁFIA
PAULINE FRIARIES IN THE ABAÚJ HEGY ALJA REGION
Oldalszám: 118
Kiadási év: 2004