A kiadvány 139 különböző forráson keresztül beszéli el a román közösségek történelmét első ízben a kezdetektől a nagy háborúig, majd a kiegyezéstől a rendszerváltásig számos fájó kérdésre keresve és, reményeink szerint, adva választ. Szó esik többek között a románság eredetéről, a három nemzet uniójáról, a nemzeti eszme megszületéséről és az ortodoxia felemelkedéséről, a Monarchián belüli együttélésről, majd a Romániához csatlakozásról s az újabb magyar fennhatóságról. Magyarok és románok ismert és elfeledett helyzetjelentései segítenek közelebb kerülni a román néplélek és a román-magyar együttélés megértéséhez. A dokumentumokat válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Ábrahám Barna

Tartalom

I. kötet A KEZDETEKTŐL A NAGY HÁBORÚIG
Románok Erdélyben és a szűkebb Magyarországon
A középkor évszázadai
Az Erdélyi Fejedelemség kora: alávetés és felemelés
A Habsburgok fejedelemsége: katolicizmus és császárkultusz
Egyenjogúsító abszolutizmus, beolvasztó kiegyezés
Az elszakadás heteiben
Összezárva: Észak-Erdély 1940–1944
Románként a trianoni határokon belül
A források jellege és a közlés módja
FORRÁSOK
RÉGI ÍRÓK RÉGI ROMÁNOKRÓL
Anonymus elképzelése Gyalu seregének Tétény általi legyőzéséről, Erdőntúl birtokbavételéről, 1270-es évek első fele
Antonio Bonfini a románok, illetve Hunyadi János származásáról, 1490 körül
Heltai Gáspár a románok eredetéről és Hunyadi János származásáról, 1575
Kovacsóczy Farkas a románok eredetéről és lesüllyedt állapotáról, 1584
Petru Maior Dacia meghódításáról és a románság eredetéről, 1812
A ROMÁN LÉLEK
A románok eredete és méltatása Oláh Miklós nemesi diplomájában, 1548
Mátyási József verse a román lányok szépségéről és erényeiről, 1798
Grigoriu Moldovan a románság lelki alkatáról, 1897
A polgárosodó román falu felmutatása, 1905
TÖRVÉNYES BEILLESZKEDÉS
III. András engedélye Ákos nembéli Györke fia Sándornak románok telepítésére, 1292. június 16.
III. András rendelete arról, hogy a nemesek és mások birtokain tartózkodó összes románt vigyék át a Székes nevű királyi prédiumra, 1293. november 7.
I. Lajos nemesi jogú birtokadománya Gyula fia Drágos részére, 1360. március 20.
I. Lajos dekrétuma a román kenézek és közrendűek státusáról, Torda, 1366. június 28
Az erdélyi diéta a katolikus unióból eredő jogoknak a közrendű románokra való kiterjesztése ellen, 1744
Nemesi álláspont a katolikus unióról és a román mozgalmakról, 1760–1784
A románság felségfolyamodványa egyenjogú helyzetének visszaállítása érdekében, 1791. március 11.
„HÓRA ÉS KLOSKA PÓRHADA” – KIZÁRÓ NÉZŐPONTOK
A Zaránd megyei felkelő parasztok Hunyad vármegyéhez intézett ultimátuma, Marossolymos, 1784. november 11.
A Iuon Horea és Cloşca által vezetett sereg nyilatkozata a felkelés okairól, Boroskrakkó, 1784. november 10–12.
Horea nevében szerzett propagandisztikus helyzetdal, 1785
KINEK A FORRADALMA?
A Gazeta de Transilvania cikke Erdély és Magyarország uniójának kérdéséről, Brassó, 1848. március 22.
Simion Bărnuţiu felhívása az Unió kérdésében az erdélyi románokhoz, Nagyszeben, 1848. március 24
Gheorghe Bariţiu programcikke a nemzeti jogok kérdésében, Brassó, 1848. április 5–19.
A nagyváradi román ifjúság felhívása a román–magyar összefogás érdekében, 1848. május 9.
Simion Bărnuţiu beszéde az első nemzetgyűlés előnapján, Balázsfalva, 1848. május 14.
Az erdélyi románok nemzeti gyűlésének határozatai, Balázsfalva, 1848. május 15
Az ortodox hiten lévő magyarországi románok petíciója a Batthyány- kormányhoz, Pest, 1848. május 9/21
Eftimie Murgu és Aloisiu Vlad beszámolója a lugosi népgyűlésről és a szerb fegyveres veszélyről, Pest, 1848. július 13.
Szemere Bertalan álláspontja a magyar–román sorsközösségről, Pest, 1848. augusztus 26.
Kossuth Lajos állásfoglalása a nemzetiségi autonómiák ellen és a szükséges magyar–román összefogásról, Pest, 1848. augusztus 26.
Eftimie Murgu törvényjavaslata a román polgárok egyházi jogairól, Pest, 1848. augusztus 26.
Dózsa Dániel cikke a román vezetők kétértelmű magatartásáról és a szükséges magyar–román együttműködésről, Kolozsvár, 1848. szeptember 5.
Az erdélyi unióbizottmány törvényjavaslata a román nemzet jogairól, Pest, 1848. szeptember 27.
Az erdélyi románság szakítása a magyar kormánnyal, lojalitása a császári hatalom szervei felé, Balázsfalva, 1848. szeptember 25.
A Honvédelmi Bizottmány ultimátuma a felkelt erdélyi románokhoz, Pest, 1848. október 10.
Bem József kiáltványa a jogegyenlőségről és a nem magyarok nyelvi–nemzeti jogairól, Nagyvárad, 1848. december 6.
Andrei Şaguna petíciója az uralkodóhoz önálló román koronatartomány kialakítása érdekében, Olmütz, 1849. február 25.
Bem József kiáltványa a magyar–szász–román megbékélés érdekében, Nagyszeben, 1849. március 12.
Cezar Bolliac a magyar–román megbékélésért, Brassó, 1849. március 25.
Alexandru Buda képviselő a kamarilla, a magyar és a román politika felelősségéről, Debrecen, 1849. április 24.
Kossuth Lajos levele Ioan Dragoşhoz a román felkelőkkel kötendő béke feltételeiről, Debrecen, 1849. április 26.
Nicolae Bălcescu erőfeszítései a megbékélés érdekében, 1849. május–július
Ioan Gozman levele Avram Iancuhoz a megbékélés érdekében, Vaskó, 1849. június 21
A magyarok és az erdélyi románok között kötendő békeegyezmény tervezete, Szeged, 1849. július 14.
HARCBAN A TÖRVÉNYES NEMZETI LÉTÉRT
A nagyszebeni országgyűlés által megszavazott törvény a románság nemzeti és vallási egyenjogúságáról, Nagyszeben, 1863. szeptember 7
A nagyszebeni országgyűlés által megszavazott törvény a három országos nyelv használatáról, Nagyszeben, 1863. szeptember 29.
A román és szerb országgyűlési képviselők nemzetiségi törvényjavaslata, Pest, 1867. febr. 11.
A román értelmiség tiltakozása az Unió és a pesti országgyűlés illetékessége ellen, Balázsfalva, 1868. május 15.
Az önálló erdélyi román ortodox egyházszervezet létrehozása és a román–szerb egyházi viszony rendezése, 1868. június 24
Elutasító román álláspont a többségi nemzetiségi törvényjavaslat vitájában, Pest, 1868. november 28.
Az erdélyi románok politikai passzivitásának kimondása, Szerdahely, 1869. április 7
A Román Nemzeti Párt programja, Nagyszeben, 1881. május 14.
Az uralkodóhoz címzett emlékirat a románság társadalmi és nemzeti sérelmeiről, Nagyszeben, 1892. március 26.
Az erdélyi szabadelvű kormánysajtó közleménye a román Memorandumról, Kolozsvár, 1892. június 2.
A román, szlovák és szerb vezetés tiltakozása a magyar állameszme ellen, Budapest, 1896. április 30
Ştefan Cicio Pop képviselőházi beszéde a nemzetiség- és Románia-ellenes közhangulatról, Budapest, 1913. december 5.
Személynévmutató

II. kötet EGYÜTTÉLÉS A KIEGYEZÉSTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG
FORRÁSOK
A MAGYAR–ROMÁN EGYÜTTÉLÉS LÁTLELETEI
A Federaţiunea vezércikke a tófalvi zsellérek kiüldözése tárgyában, Pest, 1869. október 13.
Mihai Eminescu véleménye a magyarságról, Pest, 1870. május 4–11
Herman Ottó cikke a Mezőség románosodásáról, Budapest, 1877. február 25.
Kossuth Lajos válaszlevele Herman Ottóhoz az erdélyi magyarság románosodásának okairól és ellenszereiről, Collegno al Baraccone, 1877. május 30.
Alföldi falu harca a magyarosítás ellen, Arad, 1894. október 2
Grigoriu Moldovan őszinte álláspontja a magyar–román viszonyról, Kolozsvár, 1894
Beksics Gusztáv látlelete a románkérdésről és a megoldás módozatai, Budapest, 1895
Pillanatkép a főváros románságáról, Arad, 1907
Octavian Goga a magyar nemzeti kultúráról, Arad, 1913. január 7.
Braun Róbert reakciója Octavian Gogának a magyar kultúráról írott polemikus cikkére, Budapest, 1913. február
Ady Endre reakciója Octavian Gogának a magyar kultúráról írott polemikus cikkére, Budapest, 1913. május 16
TÚLÉLÉS ÉS KIVÁRÁS A HÁBORÚ ALATT
Ştefan Cicio Pop elítélő felszólalása az agresszornak minősített Romániával szemben, Budapest, 1916. szeptember 5.
A hazai román elit reprezentatív részének hűségnyilatkozata, Budapest, 1917. február 14.
Iosif Siegescu kormánypárti román képviselő beszéde a román internáltak és a nemzetiségi politika ügyében, Budapest, 1917. február 28.
Nicolae Şerban felszólalása a románság nemzeti sérelmeiről és rendíthetetlen hazafiasságáról, Budapest, 1917. június 23.
Gr. Tisza István a románok hazafiasságáról és az állam feladatairól, Budapest, 1917. június 25.
Vasile Mangra görögkeleti érsek békítő álláspontja, Nagyszeben, 1918 első fele
Gr. Tisza István felszólalása a románkérdés megoldásáról, Budapest, 1918. június 19.
Zima Tibor polgári radikális román politikus levele Károlyi Mihályhoz a román vezetők lojális alapállásáról, Arad, 1918. október 4.
Ioan Erdélyi nyilatkozata a magyar–román viszony végleges rendezése érdekében, Budapest, 1918. október 9.
Aurel Lazăr nyilatkozata a magyar politika, az egyházak, a közvélemény mulasztásairól és bűneiről, Budapest, 1918. október 13.
Ion Flueraş nyilatkozata az MSzDP rendkívüli kongresszusán a hazai román munkásság álláspontjáról, Budapest, 1918. október 13.
Apáthy István gr. Károlyi Mihályhoz írott levele Magyarország föderalizálása és Erdély autonómiája ellen, Kolozsvár, 1918. október 14.
A polgári radikális sajtó a hazaárulás vádjával halálra ítélt románok érdekében, Budapest, 1918. október 27.
AZ ELSZAKADÁS ÁLLOMÁSAI
Az orosz fogságban lévő monarchiabeli román tisztek kiáltványa a románság állami egyesülésének szándékáról, Darnica, 1917. április 26.
Alexandru Vaida-Voevod képviselőházi beszéde és a Román Nemzeti Párt végrehajtó bizottsága nevében felolvasott nyilatkozata az önrendelkezési jogról, Budapest, 1918. október 18.
Mihályi Péter kormánypárti román képviselő tiltakozása az önrendelkezési nyilatkozat ellen, Budapest, 1918. október 23.
Erőszakos cselekmények Arad megyében, 1918. november eleje
Robert Lansing amerikai külügyminiszter jegyzéke Románia igényeinek támogatásáról, Washington, 1918. november 5
A román vezetők felhívása az erőszakos cselekmények megakadályozására, Arad, 1918. november 9.
A Román Nemzeti Tanács ultimátuma a románlakta területek feletti hatalom átadására, Arad, 1918. november 9.
Vasile Goldiş helyesbítő nyilatkozata a románlakta területek hovatartozását illetőleg, Arad, 1918. november 10
Jászi Oszkár és Bokányi Dezső beszéde az aradi magyar–román tárgyalások első napján, Arad, 1918. november 13.
Jegyzőkönyvtöredék az aradi magyar–román tárgyalás második napjáról, Arad, 1918. november 14.
Az aradi magyar–román tárgyalás második napjáról készült jegyzőkönyv hiányzó részének kiegészítése a Világ tudósítása alapján, Budapest, 1918. november 15.
A polgári radikális sajtó a románok elleni atrocitásokról és a román vezetők történelmi felelősségéről, Budapest, 1918. november 15.
Romul Boilă a magyar delegáció érvei ellen, Arad, 1918. november 19.
A román kormány taktikai utasításai a Központi Román Nemzeti Tanács számára, Iaşi, 1918. november 7/20.
A Román Nemzeti Tanács kiáltványa a magyar kormány reakciós jellegéről, Arad, 1918. november 20.
A polgári radikális sajtó a Román Nemzeti Tanács 1918. november 20-i kiáltványa ellen, Budapest, 1918. november 21
A szocialista sajtó a Román Nemzeti Tanács 1918. november 20-i kiáltványa ellen, Budapest, 1918. november 21
Az Est interjúja Aurel Lazărral Nagyvárad jövőjéről, Budapest, 1918. november 22.
A román szocialista sajtó a Romániához csatlakozás kérdéséről, Budapest, 1918. november 24
Vasile Goldiş nyilatkozata a Románia által ígért erdélyi autonómiáról, Arad, 1918. november 26.
A román szocialisták ragaszkodása a Nagy-Románián belüli autonómiához, Gyulafehérvár, 1918. november 30.
A román nemzetgyűlés határozata a románlakta területeknek Romániához való csatlakozásáról, Gyulafehérvár, 1918. december 1.
A polgári radikális sajtó a románlakta részek elszakadását kimondó gyulafehérvári határozat ellen, Budapest, 1918. december 3.
Az egyesülési határozat által a román szociáldemokrácián belül kiváltott szakadás, Budapest, 1918. december 8.
ISMÉT MAGYAR FENNHATÓSÁG ALATT
Mikó Imre felszólalása az Erdélyi Párt nemzetiségi politikája ügyében, Budapest, 1942. november 20.
Pusztai Popovits József áttekintése az észak-erdélyi románság művelődési viszonyairól – a Hitel könyvismertetője, Kolozsvár, 1942. november
Pusztai Popovits József áttekintése az észak-erdélyi románság kulturális rendezvényeiről – a Hitel könyvismertetője, Kolozsvár, 1943. július
Német–olasz hivatalos vélemény a magyar uralom alá került románság helyzetéről, Budapest, 1943. június 4.
A magyar kormányzat reakciója a románság helyzetéről született német–olasz jelentésre, Budapest, 1943. szeptember 2.
ROMÁNKÉNT A TRIANONI HATÁROKON BELÜL
A méhkeréki görögkeleti egyház kérvénye románul tudó tanító kinevezéséért, Méhkerék, 1922. július 23.
Knaller Viktor felszólalása a nemzetiségek sérelmei tárgyában, Budapest, 1925. november 13.
Iosif Siegescu levele a miniszterelnökhöz a Romániában végzett tanítók ellen és a román felekezeti iskolák kívánatos államosítása ügyében, Budapest, 1927
Miniszterelnökségi átirat a román felekezeti iskolák kívánatos megszűnése tárgyában, Budapest, 1933 .
Az eleki állami elemi iskola román nyelvhasználatának kérdése, Budapest, 1939–1942 .
„Az ország leggazdagabb falujának” születése, Budapest, 1969. október 2.
Vasile Roxin az anyanyelv és az identitás megőrzéséhez szükséges erőfeszítésekről, Gyula, 1983. november 18.
A román nyelv és identitás megőrzésének kérdései Méhkeréken, Szeged, 1984
Legitimációs válságban a magyarországi románok szervezete – magyar szemmel, Békéscsaba, 1990. június 16.
Vasile Roxin a magyarországi románok szervezetének legitimációs válságáról, Gyula, 1990. július 27.
Méhkerék két korszak határán, Bukarest, 1990 ősze
A magyarországi románok nyelvi jogainak kétoldalú védelem alá helyezése, Temesvár, 1996. szeptember 16.
Személynévmutató

Oldalszám: 223+197

Kiadási év: 2022