Királyi és főúri kertek, kolostorok kertgazdaságai, udvarházak veteményesei, a reneszánsz kertművészet csodái, az orvosbotanika és a dísznövénykultúra világa, Sárvár, Pozsony, Hotkóc, az erdélyi kastélyok parkjai... A magyar történelem virágos oldala bontakozik ki többszáz év kertészeti irodalmának anyagából, kézirattárak mélyén megbúvó illusztrációiból, tudományos kutatások eredményei mentén, a legendás Herbárium Melius Péterétől a mai jeles szerzőkig több mint harminc forrásközlés, tanulmány oldalain. A Régi magyar kertek összeállítását páratlan bibliográfia is kiegészíti azoknak a leendő szakembereknek és mélyebben érdeklődő olvasóknak szánva, akik kertjeink múltjában barangolni szeretnének.

Tartalom

Előszó (Brányi Mária)
Gcczi János: A tudás forrása: a kert
Melius Péter: Herbárium, 1578 (részletek)
Szabó T. Attila: Melius Péter és a kolozsvári Herbárium
Gombocz Endre: A magyar botanika története (részletek)
Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbáriumirodalomról
Szlatky Mária: Magyar nyelvű kéziratos orvosló könyvek a 17. századból
ErnyeyJózsef: A pozsonyi botanikus kert katalógusa 1651-ből
Csapody István: Orvosbotanikai kertek Sopronban a Flóra Semproniensis (1741) tükrében
Oláh Miklós: Hungária (részletek)
Kyr (Chyrzer) Pál: Az egészség tudománya, 1551 A természetes eszközökről (részletek)
Csapó József: Új füves és virágos magyar kert... (részletek)
Lippay János: Posoni kert, 1664 (részletek)
Nadányi János: Kerti dolgok leírása, 1669 (részletek)
Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia, 1653 (részlet)
Johannes Amos Comenius: A látható világ, 1658 (részletek)
Evlia Cselebi: A magyar városok kertjeiről, 1660-1664 (részletek)
Bél Mátyás: Magyarország népének élete 1730 táján (részletek)
Pécsi Lukács: Az keresztyén szüzecnek tisztességes koszoróia, 1591 (részletek)
Hanusz István: A magyar fa
Roditzky Jenő: A virágok, gyümölcsök és a régi magyar úri asszonyok
Takáts Sándor: Az első tulipánok hazánkban
Alföldi Flatt Károly: A kerti tulipán története
B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták (részletek)
Bíró József: Erdélyi kastélyok (részletek)
Szeder Fábián: Az Angoly kertekről
Emich Gusztáv: A műkertészet múltja és jelene hazánkban
Ilsemann Keresztély: Gyakorlati és esztétikai követelmények a tájkertészetben
Hein János: A kertművészet
Rerrich Béla: A kertek művészetéről
HATODIK FEJEZET Prónay Gábor: Honunk kertészete a múltban s jelenben
Pauer Arnold: Adatok a magyar kerti kultúra történetéhez fő tekintettel Szenczy herbáriumára (részlet)
Rapaics Raymund: Magyar kertek (részletek)
Takáts Sándor: A sárvári kert a XVI. században (részlet)
Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században
S. Lauter Éva: Főúri kertek és reprezentáció a XVII. században
Galavics Géza: A költő Amadé László kertje
Zádor Anna: A Grassalkovich-levéltár kerttervei
Zádor Anna: Az angolkert Magyarországon
Alföldy Gábor: Az Ötlettártól az angolkertig: Grohmann Ideenmagazinja. és az Andrássyak
Galavics Géza: Gothusok az angolkertben - Kazinczy Ferenccel Hotkócon
Csorna Zsigmond: Kertészet és polgárosodás (részlet)
Alföldy Gábor: Magyarországi kertművészet 1790 és 1918 között; válogatott bibliográfia
Püspökkert, Régi magyar kertek, Veszprém. Utószó (Géczi János)

Oldalszám: 628

Kiadási év: 2022