A magyarországi talajok felszínén vagy a tavak partján képződő sókiválásokat a középkor óta számos alkalommal említették. Szinte nincs még egy ilyen ásványképződési folyamat, melyet ilyen korai évszázadokból oly sokan említettek volna hazánk területéről. Ennek oka abban keresendő, hogy a sókivirágzások (egykor sokkal bőségesebb) jelenléte mindig izgatta a természetvizsgálókat, hiszen ezeket több irányban hasznosították, sőt esetenként gyógyítás céljaira is igénybe vették. Behatóbb ásványtani vizsgálatok azonban - az utolsó néhány évtizedet kivéve - nem történtek a sókivirágzásokon, aminek az oka főképp a kiválások finom kristályos voltában, illetve a sóásványok szoros összenövésében rejlik.
A szikes talajok kutatása hosszú múltra és nagy hagyományokra tekint vissza hazánkban. Az első kísérletek Tessedik Sámuel nevéhez fűződtek a XVIII. században. A hazai talajtan olyan kimagasló, nemzetközileg is széles körben elismert egyéniségei szentelték munkásságuk jelentős, meghatározó részét a szikes talajok kutatásának, mint Treitz Péter, ’Sigmond Elek, Herke Sándor, Arany Sándor, Prettenhoffer Imre, Szabolcs István, Darab Katalin, Gerei László, Filep György és Várallyay György. A szikes talajok vizsgálata igen sokrétű és szinte teljes körű volt. A sókivirágzások ásványtani vizsgálata azonban csaknem teljesen hiányzott. Erre csak az utóbbi évtizedekben adott módot az ásványtani anyagvizsgálati módszerek fejlődése.
A talajfelszíni sókivirágzások kutatását a hazai szikes talajokról rendelkezésre álló ismeretek teljesebbé tétele és ezen belül elsősorban a sófelhalmozódási folyamatok mélyebb, más oldalról, a szilárd fázis szempontjából történő megismerése céljából kezdtük el.
E vizsgálatok a viszonylag kevés külföldi adatot is jól kiegészítik, különös tekintettel arra, hogy az erdős sztyepp övezetbeli, a sztyepp és sivatagi övezethez képest viszonylag kis koncentrációban történő sófelhalmozódásokról szolgáltatnak ismereteket, így szinte egyedülállóknak mondhatók.
A sókivirágzások ásványainak és társulásaiknak meghatározása teljesebbé teszi hazai talaj ásványtani és a hazai topografikus ásványtani ismereteinket.
A sókivirágzások kutatását az a tény is indokolttá tette, amint az ismertetendő kutatások is bizonyítanak, hogy a sókivirágzások egyre kisebb el- és kiterjedésűek, így vizsgálatukra számos helyszínen már nem sokáig lesz mód.

Tartalom:

Bevezetés (Szerkesztők)
A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése (Tóth Tibor és Szendrei Géza)
A talajfelszíni kivirágzások sóásványairól világszerte publikált adatok összegzése és értékelése (Szendrei Géza)
A talajfelszínen előforduló sókivirágzásokkal kapcsolatos ismeretek Magyarországon 1998-ig (Szendrei Géza és Szakáll Sándor)
Magyarországi sókivirágzások ásványtani vizsgálata (Szakáll Sándor, Kovács-Pálffy Péter, Sajó István és Kovács Árpád)
A talajfelszíni sókivirágzások elterjedése Magyarországon (Szendrei Géza, Tóth Tibor, Kovács-Pálffy Péter, Sajó István, Szakáll Sándor és Kovács Árpád) A sókivirágzások elterjedésének és képződésének összefüggése a környezeti, ezen belül a talajtani tényezőkkel (Tóth Tibor és Szendrei Géza)
Irodalomjegyzék

Oldalszám: 104

Kiadási év: 2006