A könyv tartalma magán viseli azt a jellegzetességet, hogy írója mintegy két évtizede a bab termesztésével, öntözésével, tájfajtáinak kérdéseivel, a növény nemesítési alapanyagainak vizsgálatával foglalkozik. Mint termesztő, elsősorban azt tanulmányoztam, hogy az agrárpolitika a mezőgazdasági termelés szerkezetváltozása folytán hogyan hatott a babtermesztésre, miként válhatott a tipikusan kisüzemi növény nagyüzemivé is. Az ide vonatkozó eredményeket számos kísérlettel és megfigyeléssel támasztom alá. Számot adok a jelenleg alkalmazott legkorszerűbb nagyüzemi agrotechnikáról is, amellett, hogy a kevésbé korszerűeket is bemutatom fejlődésükben. A növényápolás, az agrotechnika és a vegyszeres gyomirtás is tekintélyes részt foglal el a könyvben.
A bab rendszertani helye és növénytani leírása fontos része a könyvnek, hiszen a Phaseolus fajok hovatartozása, átrendeződése alig pár évvel ezelőtt ment végbe. Ezért hasznosnak látszik e téren megismerkedni a jelenlegi helyzettel.
A bab élettana, a csírázás, annak biokémiai folyamatai, virágzásbiológiája segít megismerni a növényt abban, hogy igényeit minél jobban kielégíthessük.
Saját vizsgálatok és irodalmi adatok alapján ismertetem a bab étkezési és konyhatechnikai tulajdonságait, beltartalmi értékeit. Nevezetesen a szárazbab kémiai összetételét, a bab főzhetőségét befolyásoló tényezőket, a zöldbab minőségét befolyásoló szövetszerkezeti tudnivalókat. Külön fejezetekben foglalkozom a bab kártevőivel és betegségeivel, kiemelve azok közül a legveszedelmesebbeket. A védekezés legkorszerűbb módszereire, a megelőzés lehetőségeire úgyszintén kitérek. Végül a bab nemesítéséről és fajtáiról számolok be. Ezen belül az alapanyagok szerepéről, vizsgálatáról, tárolásáról és számítógépes adatfeldolgozásáról esik szó. A bab fajtagyűjteményes és génbanki munkája képezi intézetünk egyik igen fontos kutatási feladatát, ezért ezzel a munkával részletesebben foglalkozom. A babnemesítés történeti fejlődésére, célkitűzéseire, korszerű módszereire, a nemesítés gyakorlatára igyekeztem nagy figyelmet szentelni. A babfajták leírása, a régi és újabb fajták ismertetése szintén fontos részét képezik a monográfiának

Könyvtári állományból kivont, szinte olvasatlan állapotú használt könyv

Tartalom

Előszó
A bab elterjedése
A babtermesztés története
A bab neve
A bab jelentősége az ősidőktől napjainkig
A bab származása, elterjedése
A világ babtermesztése
A világ egyes országainak babtermesztése
A hazai babtermesztés helyzete
A bab rendszertani helye és növénytani leírása
A bab rendszertani helye és a rokonfajok
A bab rendszertana
A bab fontosabb rokonfajai
A bab növénytani leírása
A bab külső alaktana
A bab belső alaktana
A bab kromoszómaviszonyai
A bab élettana
A bab csírázása
A babmag csíranyugalma
A csírázás feltételei
A csírázás gátlása
A csírázás biokémiai folyamatai
A babembrió részeinek élettani funkciói és kölcsönhatások
A gyököcske és rügyecske főbb morfológiai és biokémiai változásai a csírázás során
A bab tartalék fehérjéinek kémiai sajátosságai
Az euphaseolin alegységeinek genetikai variabilitása
A csírázás fehérje-anyagcseréje a sziklevelekben
A csírázó magvak szénhidrát-anyagcseréje
A bab fejlődési, növekedési jelenségei a csírázás után és hatásuk a termésre
A szervetlen ionok forgalma a bab egyedfejlődése során
A mag tartalék fehérjéinek bioszintézise az érés során
Az oldható szénhidrátok anyagcseréje a fejlődő magban
A bab virágzásbiológiája
A virágok és virágrészek mérete és a bab ezermagtömege
A bab virág- és fiatal terméshullásának okai
Az étkezési szárazbab és a zöldbab-hüvely vizsgálata beltartalmi érték, étkezési és konyhatechnikai szempontból
A szárazbab kémiai összetétele
A bab főzhetőségét befolyásoló tényezők
A szárazbabok technológiai minősége
A szárazbabok főzelék- és salátaminősége
A zöldbab minőségét befolyásoló szövetszerkezeti tényezők
A zöldbab beltartalmi értékei
A bab termesztése
A bab éghajlati és talajigénye
A bab ökológiai igénye
A bab fényigénye
A bab klimatikus igénye
A bab talajigénye
Magyarország babtermő tájai
A bab hideg- és szárazságtűrése
A bab hidegtűrése
A bab szárazságtűrése
A fajták alkalmazkodóképessége
A bab termesztéséről általában
A bab előveteményei
A bab mint elővetemény
A bab helye a növényi sorrendben
A bab trágyázása
A bab szervestrágyázása
A bab műtrágyázása
A babnövény N-megkötése
A bab mikroelem-trágyázása
Talajelőkészítés
A bab vetése és kelése
A vetőmag minősége és előkészítése a vetéshez
A vetés ideje
Sor- és növénytávolság
A vetés módjai
A bab öntözése
A bab növényápolása
A bab gyomnövényei
Gyomirtás
A növényápolás
Vegyszeres gyomirtás
A bab kártevői
A bab állati kártevői
A bab betegségei
Vírusbetegségek
Baktériumos betegségek
Védekezés a baktériumos betegségekkel szemben
Gombabetegségek
A bab betakarítása
Az étkezési szárazbab és a vetőmagnak termesztett bab betakarítása és gépei
A bab betakarítása kézi erővel
A bab betakarítása gépi erővel
A babnyűvő- és kaszálógépek
A bab cséplése és gépei
A bab kétmenetes gépi betakarítása, gépesítésének kialakulása és jelenlegi helyzete hazánkban
A zöldbab betakarítása és gépei
A gépi betakarítás előtti teendők
A zöldbabfajták szerepe a gépi betakarításnál
Zöldbabszedő gépek
A bab termése, termésbecslése
A bab tárolása és tárolásbiológiája
A bab tisztítása
A bab szárítása
A bab tárolása
A zöldbab szállítása, átmeneti tárolása
A bab vetőmagtermesztése
A bab nemesítése és fajtái
Az alapanyagok szerepe a babnemesítésben
Bab-fajtagyűjtemény vizsgálat
A babfajták vizsgált tulajdonságai
Szárazfogyasztású babfajták
Zöldfogyasztású babfajták
Kiskertes szaporítóhálózat
Phaseolus világ-génbank
A babmagvak tartós tárolása
A babmagvak szárítása
A babgyűjtemény számítógépes adatfeldolgozása
A babnemesítés kérdései
A hazai babnemesítés története
A babnemesítés célkitűzései
A babnemesítés módszerei
Fontosabb babfajták
Étkezési szárazbabok
Zöldfogyasztású babok
Zöldfogyasztású karósbab fajták
Névmutató
Tárgymutató

Oldalszám: 344

Kiadási év: 1984