A könyv tizennégy tanulmányt tartalmaz a korai zsidóság és a születő kereszténység irodalmi hagyományának tárgyköréből. A kor, amellyel foglalkozik a Kr. e. második és Kr. u. első évszázad fontos szerepet töltött be mind a zsidóság, mind a kialakuló kereszténység eszmetörténeti fejlődésében. Ennek a fejlődésnek néhány érdekes állomását és eredményét kutatja kötetünk. A tanulmányokban kiemelt helyet kap a qumráni Közösség irodalmi hagyatéka, amely a legépebben megmaradt tanúja egy adott korai zsidó közösség irodalmának és teológiai nézeteinek. Másfelől a korai kereszténységre is kiemelt hangsúly kerül: ennek a csoportnak az Újszövetségben megőrzött irodalmából azoknak a részleteknek tulajdonít kötetünk jelentőséget, amelyekben egy palesztinai, sémi háttér a korai zsidóság gondolkodásával kimutatható párhuzam erőteljesen érvényesül. A kötetet egyes fontosabb szakkifejezések rövid magyarázata zárja, ami segíti a nem-szakember eligazodását is a tanulmányok anyagában.
Xeravits Géza katolikus teológus 1971-ben született Budapesten. 1989 és 1996 között teológiai és hebraisztikai tanlumányokat folytatott a PPKE Hittudományi Karán és az ELTE BTK Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékén. Ezután 1996 és 1999 között a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán szentírástudományt és bibliai héber nyelvet oktatott. 1999-2000-ben ösztöndíjas a leuveni Katolikus egyetem Hittudományi karán, majd 2000-2002 között a hollandiai Groningen egyetemén. Itt védi meg a holt-tengeri tekercsek pozitív eszkatológikus főszereplőiről írt doktori disszertációját 2002-ben. A 2002-2003-as tanévtől kezdve a Pápai Református Hittudományi Akadémia Ószövetségi Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe az Ószövetség babiloni fogság utáni irodalma, valamint a korai zsidóság és különösen a qumráni Közösség teológiája.

Tartalom

ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS TANULMÁNYOK
Vallásköziség a késő-ószövetségi irodalomban .
Kánon és a holt-tengeri tekercsek
MÁS0DIK RÉSZ: ÓSZÖVETSÉGI ALAKOK ÚJRAÉRTELMEZÉSEI
Jeremiás-apokrifek Qumránból
Naborúd imája (4Q242)
Dávid alakja Sirák fia könyvében
Mózes redivivus Qumránban?
Néhány adalék Illés redivivus alakjának korai zsidó bemutatásához
Megjegyzések az „Emberfia" alakjának egyes korai zsidó értelmezéseihez
HARMADIK RÉSZ: ÓSZÖVETSÉGI TÉMÁK FELDOLGOZÁSAI
Egy korai zsidó himnusz a Teremtőhöz
A lélek (ruah) fogalma és dualisztikus értelmezése a qumráni szövegekben
Qumrán messiási elképzeléseinek korai története
NEGYEDIK RÉSZ: AZ ÚJSZÖVETSÉG KORAI ZSIDÓ ÖRÖKSÉGE
Qumrán messianisztikus elképzelései és a korai kereszténység
Korai zsidó modellek a Boldogságmondások irodalmi formájához
A Filippi 2:6-11 Krisztus-himnusza
RÖVIDÍTÉSEK
NÉHÁNY FONTOS KIFEJEZÉS
IDÉZEIT SZERZŐK MUTATÓJA
IDÉZETT HELYEK MUTATÓJA

Oldalszám: 202

Kiadási év: 2003