Ejnye, mi ez a Cséry-telep itt?” – még manapság is hallani, hogy így morgolódik némelyik pesti háziasszony, ha szemét vagy rendetlenség kerül a szeme elé. Ha visszakérdezünk, ugyan, mi az a Cséry-telep, és egyáltalán, ki a csuda az a Cséry, arra már nemigen emlékszik senki. Umbrai Laura monográfiájában fény derül erre is, amellett, hogy bátran felvállalja a budapesti hulladékügy technikatörténeti, gazdaságtörténeti, városigazgatási és társadalompolitikai vetületeinek feltárását a 19. század közepétől egészen a második világháború végéig.
Kezdetben, a kolera rendszeres visszatérésének időszakában a városvezetés csupán közegészségügyi és köztisztasági szabályzatokat és stratégiát alakított ki. A főváros ugrásszerű fejlődésével azonban a szemétkérdés mind neuralgikusabb problémává vált, ami átfogó intézkedések megtételét sürgette. Az infrastruktúra fejlesztése és köztisztaság biztosítása ekkor vált az urbanizáció elengedhetetlen feltételévé. A szemléletváltás szervesen illeszkedett a nyugat-európai városok irányításában már végbement léptékváltáshoz, melynek hatására a székesfőváros vezetése is letért az adminisztratív városigazgatás útjáról, és a községesítő várospolitika szellemében – az addig piaci nyereségre törő magáncégek felvásárlásával – közszolgáltatóvá lépett elő. Ennek eredményeképp a szemétszállításban jelentős, minőségi javulás következett be, sőt már a 20. század elején megfogalmazódott a hulladékgazdálkodás igénye a korszak kimagaslóan képzett és tájékozott szakembereinek fejében. Előterjesztések, tanulmányok, szakkönyvek, tervezetek sora készült, de a napisajtó is rendre foglalkozott a témával. Az elvi vitákon túl nemegyszer érdekharcok hátráltatták a modern, hosszú távú megoldások bevezetését, de elsősorban a gazdasági lehetőségek korlátozottsága akadályozta a haladó elképzelések maradéktalan megvalósítását.
A könyv szemléletes képet nyújt arról, hogy a társadalom különböző szereplői miként viszonyultak a szeméthez: az élelmes vállalkozó, aki felismerte a szemétkérdésben rejlő sokrétű üzleti lehetőséget, a szemetet egyszerre termelő és elviselő lakosság és a társadalom perifériájára szorult, a szó legszorosabb értelmében szemétből élő csoport.
A kötet záró részében a korabeli lakosság szeméttel kapcsolatos viselkedését firtató interjúsorozat összegzése olvasható. A még élő tanúk beszámolói nyomán kirajzolódik, milyen stratégiai, neveltetésbeli háttér húzódott meg az egyes viselkedési formák mögött, milyen társadalmi különbségek mutathatók ki ember és hulladék viszonyában, s arra is választ kapunk, hogy a „műanyagkor” és a fogyasztói társadalom megjelenése előtt vajon felfedezhetők voltak-e a tudatos hulladékkezelés nyomai.

Tartalom

Előszó
I. A köztisztaság korai története, az adminisztratív intézkedések korszaka
A rendeletalkotások kora
Az ingatlantulajdonosokat érintő köztisztasági szabályozások
A városi szemétszállítás múltja
A szeméttelepek története és a kotrási jog
II. Utcáink esztétikája, avagy ahogy a lakosság a köztisztasági állapotokat megélte
„Az utca édes mindnyájunké”
A levegő tisztasága
A járókelőket fogadó utcakép
A budapestiek mentalitása
Ipari és kereskedelmi hulladék előfordulása a közterületen
III. A szemétszállítás professzionalizálódása -A Cséry-birodalom
Az átmeneti időszak - tárgyalások és pályáztatások kora, avagy Cséry Lajos színre lép
A Cséry-vállalat első évei
A teljes szemétszállítási üzletág egy kézbe kerülése
A Cséry-birodalom kiépülése
Az első üzem: a kommunális hulladék összegyűjtése
A második üzem: a szemét vasúti kiszállítása A harmadik üzem: a szemétfeldolgozó működése Miből állt, és mit ért valójában a 19. század végén a budapesti szemét?
Élet a Cséry-telepen
IV. A modernizáció élharcosa: a Köztisztasági Hivatal
Út az új rendszerű, központosított köztisztaság szervezeti kereteinek megalkotásáig
A Köztisztasági Hivatal megalapításának közvetlen előzményei és a szervezet működése
Újabb köztisztasági fordulópont: a motorizáció megjelenése
Az ambuláns rendszer és az utcahigiénikusok színre lépése
A gépesített úttakarítás forradalma, a lóról a gépüzemre való áttérés rögös útja
Útvesztők az utak pormentesítésében, avagy meddig lesz még elégedetlen a lakosság?!
Az utak pormentesítése
A szemeteskosarak sikertörténete
A hó eltakarítása a fővárosi utakról
V. Buda köztisztaságügye - főpróba a teljes házilagos kezelés bevezetéséhez
... és Budán is beköszöntött az eredménytelen pályáztatások kora
A budai Fuvartelep megalakításának előkészítése
A budai Fuvartelep első üzemévei
VI. A szemétégetés története
A szemétégetés gondolatának korai megjelenése Külföldi minták
Hazai útkeresés
A lakosság tiltakozik
A Cséry-féle szerződés lejárta vészjóslón közeleg
A szemétégetés a két világháború között
VII. A pesti Fuvartelep megalakítása - a községesítés a szemétszállításban
Az 1906-os fordulat
A pesti Fuvartelep átvételének előkészítése
Az első üzemévek tanulságai
VIII. A Szemétszállító és Feldolgozó Üzem megalakítása
A szemétszállítás községesítésének előkészítése
A székesfőváros előtt álló alternatívák
Az SzSzFÜ első üzemévei
IX. A világháború hatása a hulladékgazdálkodásra
Problémák megjelenése a hulladékgazdaságban
A műtakarmánygyár, avagy egy rövid sikertörténet
A katonai felügyelet alatt álló köztisztaságügy
A hadigazdaság hatása a szeméttelep életére
A Cséry-koksz karrierje
X. A Köztisztasági Hivatal története a két világháború között
Miért nem térhetett át Budapest a modern hulladékgazdálkodás rendszerére a két világháború közötti időszakban?
A köztisztaságügy részleges modernizációja
A szabványosított szemetesedények megjelenése
Út a Köztisztasági Hivatal kocsiparkjának modernizálásáig
A kukásautó karrierjének indulása
A Köztisztasági Hivatal mint ménesgazda
A köztisztasági eszközpark modernizálása
Kisebb újítások az utcák takarításában
A hómizéria
A Köztisztasági Hivatal telephelyei
A köztisztasági dolgozók munka- és életkörülményei
Az új szeméttelep világa a két világháború között
Hogyan lesz a trágyaszolgáltatási kötelezettségből telekparcellázás Kispesten?
Mi történt a kispesti szeméthegyekkel?
Újabb szeméttelepek létesülnek városszerte
Néhány statisztikai adat a főváros hulladékkezeléséről
A Köztisztasági Hivatal szerepvállalása a második világháború Budapestjén
Epilógus - egy kérdőívezés eredményei
Rövidítések jegyzéke
Bibliográfia
Képek jegyzéke

Oldalszám: 243

Kiadási év: 2014