Szirmai Viktória új monográfiájának célja a mai európai, közte a magyar nagyvárosi társadalmak területi társadalmi szerkezetét érintő radikális átalakulások bemutatása: a történeti és a mai, globális urbanizációs hatások metszeteiben újraszerveződő nagyvárosok elemzése, illetve az ellentmondásos társadalmi viszonyaik feltárása, az európai nagyvárosok közötti közeledési trendek, de a meglévő különbségek megvilágítása is. A különböző fejezetekből kiderülnek a társadalmi strukturális meghatározottságokkal és az urbanizációs sajátosságokkal is összefüggő nagyvárosi társadalmi egyenlőtlenségek, meghatározott társadalmi csoportok befogadása, mások kirekesztése, a történetileg inkább duális, kevert társadalmi összetételű nagyvárosi terek mai újraszerveződései. Lényegesek az összehasonlító elemzések: a nyugat-európai és a kelet-közép-európai fővárosok, közte kiemelten a magyar főváros történeti és mai társadalmi szerkezeti sajátosságainak a feltárása, a szocialista urbanizáció mai hatásainak a tesztelése, és a globalizált urbanizáció következményeinek a kiderítése.

Tartalom

Prológus
Befogadás és kirekesztés
Bevezetés
A város évszázada
I. A modern urbanizáció
A modern urbanizáció társadalmi jelenségei
II. A globális város
A globalizáció értelmezése
A globális város sajátosságai
A globális városfelfogás kritikái
A globális nagyvárosi társadalmak
III. Az európai város
A nyugat-európai városfejlődés történeti és mai sajátosságai
A kelet-közép-európai városfejlődés történeti és mai sajátosságai
A történeti eltérések
A városfejlődés 1950 és 1990 közötti eltérései
Városfejlődés 1990 után: a társadalmi rendszerváltások következtében létrejött hasonlóságok
A nyugat- és kelet-közép-európai városfejlődés újabb különbségei
IV. A fejlődés centrumai: a nyugat-európai fővárosok
A nyugat-európai fővárosok dzsentrifikációja
A nyugat-európai fővárosok
A párizsi metropolisztérség
A berlini metropolisztérség
A bécsi metropolisztérség
Brüsszel – fővárosrégió
V. A feltörekvők: a kelet-közép-európai fővárosok
A kelet-közép-európai fővárosok helyzeti előnyei
A kelet-közép-európai fővárosok
A pozsonyi metropolisztérség
A prágai metropolisztérség
A varsói metropolisztérség
A budapesti nagyvárostérség
VI. A budapesti várostérség térbeli társadalmi szerkezete
A polgári városi társadalmi szerkezet kialakulása
A történeti háttér
Az államszocialista korszak városi társadalma
A rendszerváltozás városi társadalma
A modern főváros térbeli társadalmi szerkezete
Az államszocialista időszak: a centrum-periféria modell átalakulása
A rendszerváltozás kezdete: átalakuló térbeli társadalmi szerkezet
A városrehabiliációs programok: út a dzsentrifikáció felé
A 2000-es évek legújabb trendjei
A 2005-ös társadalmi szerkezet
A 2010-es társadalmi szerkezet
A 2014-es szerkezet jellemzői
VII. A fővárosi térségek társadalma: összegző trendek
A nyugat-európai és a kelet-közép-európai fővárosi térségek közötti közeledés fő jellemzői
A nyugat- és a kelet-közép-európai fővárosi térségek közötti különbségek sajátosságai
A nyugat- és a kelet-közép-európai fővárosi térségek belső különbségei
VIII. Európai új városok – szocialista új városok
Az európai új városok
A magyar új városok társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségei
Az új városok térbeli társadalmi szerkezete
Az európai várostrendek felé
IX. A belvárostól a város széléig
A történelmi belvárosok
A nyugat-európai belvárosok átalakulása
A kelet-közép-európai belvárosok átalakulása
A magyarországi belvárosi társadalmak
A társadalmi szerkezet jellemzői
A belvárosi társadalmi problémák
A nagyváros terjeszkedése
Az amerikai urban sprawl jellemzői
Az európai városi terjeszkedés jelenségei
A nagyvárosok szélén
Az alsóbb osztályok elővárosi lakóhelyei
A közép- és felsőosztályok elővárosai
A városszéli lakótelepi társadalmak
X. Összegzés
Milyenek a mai nagyvárosok, és milyenek a mai nagyvároslakók?
Köszönetnyilvánítás
Felhasznált irodalom
Függelék
Ábrák és táblázatok jegyzéke
Mutató

Oldalszám: 339

Kiadási év: 2019