A középszintű/területi kormányzás mind a szakmai, mind a politikai érdeklődés homlokterében áll, működését, szerepét hosszú ideje megoldatlan problémák jellemzik. E kötet egyrészt képet kíván nyújtani a megyei szintű önkormányzás jelenlegi helyzetéről, másrészt fejlesztésének lehetőségeiről. A szerző betekintést nyújt a középszintű kormányzás elméletébe és nemzetközi trendjeibe amellett érvelve, hogy nem absztrakt reformmodellek kidolgozására, hanem komplex elemzésekre és alapos reform-előkészítési lépésekre lenne szükség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a középszint a kormányzati rendszer részeként, csak a felette és alatta álló szintekkel való viszonyrendszerben értelmezhető, ezért kell a teljes önkormányzati és területi kormányzati rendszer egészébe ágyazva a lehetséges magyar válaszokat megfogalmazni a hatalom térbeli megosztása kérdésében. A szerző szerint a megyéknek nagyon fontos szerepe lenne ebben a rendszerben.

Tartalom

A KÖZÉPSZINTŰ KORMÁNYZÁS ELMÉLETI ÉS NEMZETKÖZI HÁTTERE
Bevezetés
A területi kormányzás főbb változási trendjei
A területi önkormányzati reform hajtóerői
Reformciklusok
Reformtípusok
A területi reformok folyamatának főbb jellemzői
Kelet-európai sajátosságok
A (regionális) decentralizáció összehasonlítási és mérési kísérletei
A módszertani nacionalizmus korszaka
Az első szisztematikus összehasonlító mérések
Az elméleti és nemzetközi összehasonlító elemzések fő tanulságai
A HAZAI KÖZÉPSZINTŰ KORMÁNYZÁS FEJLŐDÉSI TRENDJEI
A magyar középszintű közigazgatás rövid története
A történeti áttekintés indoka, a megközelítés filozófiája
Korszakok, modellek
A 2010 utáni területi kormányzási rendszer általános közjogi sajátosságai
A rendszer átalakításának folyamata, közjogi kontextusa
A megyei önkormányzatok jogi szabályozásának sajátosságai
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 2014-2018
Bevezető, módszertani megjegyzések
A megyei közgyűlések mint képviseleti testületek összetétele
Politikai összetétel
Szociológiai sajátosságok
A megyei Vezetők A képviselők
A megyei közgyűlések néhány szervezeti és működési jellemzője
Bizottságok
Testületi napirendek
A közmeghallgatások
A megyei közgyűlési hivatalok
A megyei feladatrendszer
Bevezető megjegyzések
A megyei önkormányzatok hatáskörei és feladatai a jogi szabályozás alapján
A megyék területfejlesztésben, tervezésben betöltött szerepe
A megyei önkormányzatok szerepe a fejlesztési források felhasználásában és elosztásában, a TOP végrehajtási sajátosságai
Egyéb és önként vállalt megyei önkormányzati feladatok
A MÖOSZ szerepe a megyei érdekérvényesítésben
A megyei önkormányzatoknál készült interjúk tapasztalatai
A megyei önkormányzat rendeltetése a lakosság szemszögéből
IV. A KÖZÉPSZINTŰ KORMÁNYZÁS PERSPEKTÍVÁI, FORGATÓKÖNYVEK, KÖZPOLITIKÁI JAVASLATOK
Előzetes megjegyzések
Elméleti keretek, helyzetértékelés, perspektívák dióhéjban
Forgatókönyvek, közpolitikái javaslatok
A változatlan, de finomhangolt forgatókönyv
Szélesebb profilú, erősödő megyei önkormányzatok
A közvetítő, koordináló megyék
A két szélsőség forgatókönyve
FELHASZNÁLT IRODALOM
MELLÉKLETEK
A megyei önkormányzatok hatásköreinek jogszabályi rendezése
A megyei önkormányzatok és tisztviselőik hatásköreinek (szerkesztett) bemutatása
A megyei közgyűlések hatásköreinek felsorolása
A megyei önkormányzatok főjegyzőinek feladat és hatáskörei
A megyei közgyűlés elnökének feladatés hatáskörei
A megyei önkormányzatok önként vállalt feladatai

Oldalszám: 221

Kiadási év: 2019