Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom - Tokaj népessége 1869-ben

A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról. Forrását a karakteres mezőváros 1848 és 1869 közötti történetének más adataival is kiegészítve, részletezően ismerteti a termelésben, a társadalomfejlődésben és műveltségében sajátos utat járó, korán polgárosodó település népének históriáját. Szerteágazó információi, részletező adalékai nem csupán Tokaj-Hegyalja vegyes gazdálkodású, a szőlőtermesztésben és borkereskedelemben különösen nagy értéket előállító településeinek működését és mindennapi életét mutatják be árnyaltan, de az egész magyarországi polgárosodás és polgári társadalom problematikájához is tanulságos szempontokat szolgáltatnak. A kiadó a kötet megjelentetésével köszönti 70. születésnapján (2003. március 22.) a szerzőt, a Tokaji Múzeum tudós nyugalmazott igazgatóját.

Tartalom:

I.    BEVEZETÉS
-    Forrásunkról (1869-es népszámlálás)
-    Az orosz megszállás hetei
-    A bukás utáni hónapok
-    Egy fejezet az önkényuralomról s annak működéséről az alakuló polgári rend közepette
-    Az önkényuralmi berendezkedés korai intézkedései
II.    MEGINDUL AZ ÉLET
a)    Közigazgatás
-    A képviselő-testület
-    Katonaállítás, újoncozás
b)    Az új gazdasági berendezkedés
-    Korcsmáltatás
-    Húsmérés
c)    Adó, adóbehajtás, adóhátralékosak
d)    Telekkönyvi felmérések
e)    A Tisza medrének szabályozása és a folyó mellékének árvízmentesítése.
f)    A vasút eléri a várost
g)    A Tokaj-Hegyaljai Takarékpénztár alapítása
III.    A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS VÉGREHAJTÁSA
a)    A szőlőbirtok és a szőlőtermelés
b)    A szőlődézsma
-    A szőlődézsma megváltása (1858)
c)    A parasztgazdálkodás
-    A szántóföld „születése”
-    Hagyományos állattartás
-    Fuvarosok
d)    A bor értékesítése, a Hegyaljai Bormívelő Egyesület
IV.    A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK
a)    A város és határa
-    Az épített környezet
-    A város utca- és úthálózata
b)    Térszerkezet = társadalom szerkezete
c)    Párválasztás, származás
-    A társadalom történetisége, összetettsége
-    A hegyaljai „cívisek” társadalma
-    Adalékok a cívis mentalitáshoz, a cívis tudathoz
-    A város törekvése központszerepének erősítésére
-    Az 1869-es népesség-összeírás Tokajban és annak tanulságai
d)    A szellemi foglalkozásúak és kiszolgálóik
-    Az írásbeliség Tokajban (művelődéstörténeti adalékok)
e)    A város művelődési kapcsolatai
-    Az iskolákf)    Mesterek és mesterségek (kézműipari termelés)
-    Kézművesek üzemszervezetei
-    A malmok és a lisztellátás
g)    A zsidóság Tokajban
h)    Kereskedők, kereskedelem
-    Sóhivatal és sóelosztás
i)    Szántó vetők, termelők és termeltetők rétege Tokajban
j) A népesség többsége, kétkezi munkások
k) A társadalom peremén
1) Szociális gondozás, szociálpolitika
V. IDENTITÁSTUDAT A TOKAJ-HEGYALJÁN
THE COMMUNITY OF TOKAJ (1869)

Oldalszám: 258

Kiadási év: 2003