A kötetben elsősorban az utóbbi évtized tanulmányait gyűjtöttem össze. Hosszabb ideje folyó munkálkodás első eredményeit mutatja be a „Történeti elitkutatás” című blokk. A tudáselitről írott elemzések egyike a két világháború közötti egyetemi tanárok rekrutációját leírva, az adatgazdag prozopográfia segítségével arra az eredményre jut, hogy a fizetési osztályokkal összeköthető társadalmi rangcímrendszerrel mint presztízshierarchiával leírható a dualizmuskori középosztály jelentős részének szerkezetisége. A társadalmi szereplők törekvései folyamatosan mozgásban tartották, s időről időre átrendezték a rangcímrendszer néhány részletét. A „Felekezet és etnikum – iskola és asszimiláció” című fejezet a jelzett problémák mellett jelentős figyelmet szentel a módszertani kérdéseknek, kiváltképpen a dualizmuskori tanügyi statisztikák érvényességének, használhatóságának. A harmadik tematikus fejezet régebben készült írásai a kalendáriumolvasó parasztok művelődési blokkjának mentalitásvilágát formáló populáris naptárak hatását elemzik.

Tartalom

TÖRTÉNETI ELITKUTATÁS
A diplomások kereseti viszonyai a két világháboru között (Adatok a társadalmi hierarchiához)
A magyarországi polgári korszakbeli országos elitek empirikus kutatásának historikumához. Történeti elitvizsgálatok az ELTE Szociológiai Tanszéke szervezésében 1978-tól
A tudáselit középiskolái. A két világháború közötti tudáselit középszintú iskoláztatása 1860 és 1920 között (Kende Gáborral)
A két világháború közötti egyetemi tanárok rekrutációja és a középrétegek hierarchiája a társadalmi rangcímrendszer szerint a dualizmuskori Magyarországon
(Kende Gáborral)
A prozopográfiai módszerek lehetőségei a társadalmi nagycsoportok történeti kutatásában
FELEKEZET És ETNIKUM ISKOLA És ASSZIMILÁCIÓ
Ellenreformáció -- természetes szaporulat vándormozgalmak (Eszrevételek Faragó Tamásnak a Dunántúl 18. századi felekezeti szerkezetváltozásaira vonatkozó számításaihoz)
„Törzsökös” és „asszimilált" magyarok, „keresztény allogének” és „zsidók” a dualizmuskori Magyarország középiskoláiban. Forráskritikai észrevételek Karády Viktor cikkéhez és a középiskolai nyelvstatisztikához
Sáros megye nyelvi viszonyai 1880—1910. Előtanulmány a sárosi tanítókat bemutató 1895-ös szociológiai felmérés elemzéséhez
A tanítási nyelv Sáros megye népiskoláiban. A dualizmuskori tanügyi statisztika rejtelmeihez
A nyelvi asszimiláció ösvényei. A Sáros megyei néptanítók nyelvi viszonyai az „ ezredik ” évben
A KALENDÁRIUMOK És A PARASZTI KULTÚRA
A kalendárium szerepe az új értékek bevezetésében a magyar parasztság körében a 19. században
Kossuth alakja a Bucsánszky Alajos — Rózsa Kálmán-féle populáris kiadó naptáraiban a szabadságharctól az első világháborúig
Kalendáriumolvasó parasztok a 20. század első évtizedeiben
A két világháború közötti magyar kalendáriumirodalom szerepe a paraszti mentalitás változásában

Oldalszám: 447

Kiadási év: 2011